Novemberben lesz egy éve, hogy hosszú, súlyos és fájdalommal teli betegség után 76 évesen elhunyt Forgács Gábor.
Forgács Bea csak most, egy év után érzi elég erősnek magát ahhoz, hogy anyukája segítségével édesapja otthonában összepakolja annak ruháit, könyveit, személyes tárgyait. A be nem gyógyult sebek azonban újra feltépődtek. Bea a story-nak mesélt ézéseiről, és a nehéz időszakról.
Bea pakol, csomagol, dobozol – és sír. Édesapja ruháin ugyanis még érzi az illatát, a fiókban ott vannak a színész iratai, a polcon régi fényképek, a pályáját beindító ’72-es Ki mit tud?-on dobogós helyezésért kapott érem, a könyves szekrényben sorakoznak az ismert írók, pályatársak által neki dedikált könyvek.
„Sokszor főzött nekünk, és mindig kiparodizálta az aktuális rigolyáimat, de azután külön elkészítette nekem például a húsmentes fogásokat. Gyakran a kanapén pihent, innen belátta az egész otthonát, és ez megnyugvással töltötte el. Most, pakolás közben én szoktam ott megpihenni, és a ránk jellemző iróniával mondom neki:
’Apukám, jól kiszúrtál velem!’”
 |
 |
 |
 |
 |