Amint a Sleep című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a Nyugat-virginiai Egyetem kutatói írták, a napközbeni szundikálással együtt napi öt óránál kevesebb alvás több mint duplájára emeli annak valószínűségét, hogy valakinél anginát, koronáriás szívbetegségeket, szívrohamot vagy szélütést diagnosztizáljanak. Ugyanakkor a napi hét óránál több alvás is növelte a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vizsgálatban részt vevők […]
Amint a Sleep című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a Nyugat-virginiai Egyetem kutatói írták, a napközbeni szundikálással együtt napi öt óránál kevesebb alvás több mint duplájára emeli annak valószínűségét, hogy valakinél anginát, koronáriás szívbetegségeket, szívrohamot vagy szélütést diagnosztizáljanak.
Ugyanakkor a napi hét óránál több alvás is növelte a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vizsgálatban részt vevők közül azoknál, akik kilenc órát vagy annál többet aludtak naponta, másfélszer nagyobb eséllyel jelentkeztek ezek a betegségek.
A legnagyobb kockázatú csoportba azok a hatvan évnél fiatalabb felnőttek tartoztak, akik napi öt órát vagy annál is kevesebbet aludtak. Ezeknél az embereknél több mint háromszor nagyobb volt a kardiovaszkuláris betegségek felbukkanásának valószínűsége, mint azoknál, akik hét órát aludtak.
Anoop Shankar és munkatársai egy több mint 30 000 amerikai felnőtt adatait tartalmazó 2005-ös országos felmérés ide vonatkozó eredményeit elemezték. Az adatok értékelésénél figyelembe vették azokat a tényezőket – életkor, dohányzás, életmód, egyéb fennálló betegségek -, amelyek befolyásolhatták az eredményeket, ám a túl sok vagy túl kevés alvás szívérrendszeri kockázatnövelő hatása így is fennállt.
Egy másik, szintén a Sleep című szakfolyóiratban most közzétett tanulmány eredményei azt jelzik, hogy az esetenkénti kiadós alvással bepótolható az alváshiány egy része, csökkenthetők a rendszeres kevés alvás negatív következményei.
Ebben a tanulmányban a Pennsylvaniai Egyetem kutatói David Dinges vezetésével 142 felnőttet vizsgáltak, akiknél öt napon át súlyosan korlátozták az alvásidőt, hasonlóan ahhoz, ahogyan sok ember magától is teszi a munkanapok folyamán. A kutatók úgy találták, hogy az alváshiányos emberek reakcióideje meghosszabbodott, figyelmükkel problémák adódtak.
Egy napi hosszabb alvás után azonban az alvásmegvonásos résztvevők ébersége jelentősen javult, a legnagyobb mértékű helyreállást azoknál tapasztalták, akiket akár tíz órán át is hagytak pihenni, miután hét közben csupán négy órát alhattak naponta.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |