A megkérdezettek közel kétharmada (65%) vallási, 28 százaléka inkább világi ünnepként éli meg a karácsonyt. Annak ellenére vélekednek így, hogy a boltok kirakatán jobb szeretik a szekuláris jellegű „Kellemes ünnepeket!” feliratot, mint a valláshoz jobban kötődő „Boldog karácsonyt!” kívánságot látni. A válaszok szerint a nők és a gyermekes családok tekintenek inkább vallási ünnepként a karácsonyra, […]
A megkérdezettek közel kétharmada (65%) vallási, 28 százaléka inkább világi ünnepként éli meg a karácsonyt. Annak ellenére vélekednek így, hogy a boltok kirakatán jobb szeretik a szekuláris jellegű „Kellemes ünnepeket!” feliratot, mint a valláshoz jobban kötődő „Boldog karácsonyt!” kívánságot látni.
A válaszok szerint a nők és a gyermekes családok tekintenek inkább vallási ünnepként a karácsonyra, mint a gyermektelenek és az egyedülállók. Természetesen az aktív vallásgyakorlók, vagyis azok, akik hetente legalább egyszer járnak templomba, szintén vallási eseményként élik meg a december végi ünnepet.
Majdnem mindenki ünnepel
A kutatás eredményei szerint az amerikaiak 92 százaléka megünnepli a karácsonyt. A nem ünneplők negyede más vallási ünnepet tart az év végén, például a Hannukát, míg háromnegyedük egyáltalán nem ünnepel. A karácsonyozók 68 százaléka állít karácsonyfát, 60 százalékuk pedig feldíszíti otthonát az ünnep alkalmából. Az ünnepi bevásárlást a megkérdezettek 36 százaléka nem kezdte még el a lekérdezés idején, azaz december első hetében.
A Rasmussen tavaly év végi felmérése szerint egyébként az amerikaiak 66 százalékos egyetértési aránnyal a nemzet legfontosabb ünnepének tartják a karácsonyt. Az eredmények szerint a július 4-ei függetlenség napja 62 százalékos aránnyal csak a második legfontosabb ünnep az észak-amerikai országban.
Sosem kért, sosem használt…
Egy ausztrál felmérés eredményei szerint a helyiek több százmillió dollárt költenek felesleges, nem kívánt ajándékokra, amelyek aztán a szekrény aljában, elfeledve hevernek évekig.
Az Australia Institute vizsgálata szerint tavaly karácsonykor mintegy hatmillió ausztrál kapott nem kívánt és végül soha nem használt ajándékokat rokonairól, ismerőseitől. Idén négyből egy fő számít arra, hogy átadott ajándékai közül egy vagy több a szekrény alján, a kacatok között elásva végzi. Az intézet kalkulációja szerint a nem kívánt ajándékok az áruk, a vásárlásukra fordított idő és az előállításukra felhasznált erőforrások tekintetében legkevesebb 798 millió dollárt emésztenek fel. A kalkulációt a cég az egy fogyasztóra jutó átlagos ünnepi kiadások összegére, továbbá arra a gazdasági elméletre alapozta, miszerint az ünnepekkor ajándékokra elköltött összeg tíz százaléka a felesleges kiadásokat fedezi.
A kutatás szerint négyből egy ausztrál ad olyan személynek is ajándékot, akinek esetében inkább a kötelességérzet vezérli, mintsem az ajándékozás tényleges célja. Ráadásul negyedük olyan anyagi helyzetben él, hogy nem tudja önerőből, hitelek nélkül fedezni kiadásait. Richard Denniss, a felmérést végző cég igazgatója szerint a kötelezőnek érzett ajándékozás terjedő szokása nem az embereknek okoz örömet, csak a kereskedőknek és a vásárlásokat fedező bankoknak. Mint mondta, legalább egymillió ausztrál vásárol hitelből ajándékokat olyan személyeknek, akiknek nem is szeretne adni.
Denniss hangsúlyozta, a soha nem használt vagy használhatatlan ajándékok előállítása rendkívüli erőforrásokat emészt fel, nem mellesleg a gyártás és szállítás is komoly, egyúttal felesleges gazdasági- és környezetterhelést jelent. Mint mondta, a kutatás eredményei arra utalnak, hogy bőven van mód arra, hogy a karácsonyi ünnepeket pénztárcakímélőbb és hasznosabb módon bonyolítsák le az emberek. Hozzátette, a kutatás pozitívuma, hogy a válaszok szerint ötből négy ausztrál annak is örülne, ha fizikai ajándék helyett az ajándékozó valamely non-profit, jótékonysági szervezetnek juttatna egy kisebb adományt az ajándékozott nevében.
Forrás: ELTE TATK hírlevél
 |
 |
 |
 |
 |