Ami a londoni olimpián elkezdődött, az a stockholmin folytatódott. A svédek – az akkori viszonyokhoz képest – tökéletes olimpiát szerveztek. Hatalmas stadiont építettek a fővárosban, a versenyzőknek végre megfelelő szálláshelyekkel szolgáltak, a versenyeknek nem mellékszerep jutott egy kiállítás mellett. Az úszóknak nem fagyos tengervízben kellett versenyezniük, hanem új építésű uszodákban. A marketing gépezetnek köszönhetően pedig […]
Az evezés mint mozgásforma egy idős az emberiség történetével. A vízen közlekedő eszköz emberi erővel történő hajtására – legyen az csak egy kivájt farönk, amit az ősember használt, vagy kenu az indiánoknál illetve a csónak a modernkori embernél – számtalan írott és íratlan történelmi forrásban ráakadhatunk. Az idő folyamán a hajók, az evezők, a technikák […]
Eredetileg Róma kapta a rendezés jogát, de egy természeti katasztrófa keresztülhúzta az olasz rendezők számítását. A Vezúv tűzhányó 1906-os kitörése és pusztítása miatt az olasz kormánynak rengeteg pénzt kellett átcsoportosítania, így az olimpiai stadionok és helyszínek kialakítása olyannyira háttérbe szorult, hogy végül visszaléptek a rendezés jogától. Több város is jelentkezett Róma helyett, de Coubertin báró […]
A judót a szamurájok ősi harcmodorából, a jujitsuból alakította ki Jigoro Kano (1860-1938) japán harcmester. Fő jellemzői a test-test elleni harc, az ellenfél földre dobása, gáncsolása, földön való leszorítása, karjának kifeszítése, illetve fojtása.A 19. század végén született japán küzdősport magyarul annyit jelent, hogy „kifinomult mód”. A ‘ju’ jelentése finoman, kifinomultan, ami a technikára utal a […]
MIntha csak négy évvel korábban, Párizsban járnánk… Hogy miért? Mert a szervezetlenség és a világkiállítással egybekötött olimpia ugyanúgy jellemezte az 1904-es olimpiát, mint elődjét. Mindezek mellett az amerikaiaknak sikerült az egész olimpiát egyfajta háziversennyé lealacsonyítaniuk. Az 1901-es NOB döntés értelmében Chicago rendezhette az olimpiát, ám fél évvel a játékok kezdete előtt Theodore Roosevelt döntése alapján […]
Az ősember, ha nem volt a keze közelében valamilyen szerszám vagy fegyver, akkor a puszta kezével szállt harcba – legyen az igazi harc, vagy ember társai közt játékos erőfelmérés, vagy éppenséggel csoporton belüli dominancia harc. Az ókori Görög- birodalomban a katonák kiképzésében, az erőnlét növelése érdekében alkalmazták ezt a sportágat. Az olimpiai játékok közé is […]
Tették ezt elsősorban Coubertin báró érdemeinek elismeréseként. A világon mindenki a kerek évszám bűvöletében élt, várták a XIX. század búcsúztatását és a XX. század köszöntését. Párizs ugyanebben az időben rendezte a világkiállítást is, így mindenki titkon remélte, hogy a két nagy esemény méltó ünneplése lesz a művészeteknek, a divatnak, az ipari újdonságoknak és természetesen az […]
E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározza egy ország test- és sportkultúráját, épp ezért joggal tekinthető alapsportágnak. Az atlétika újkori történetében az USA evvel az élen […]
Az ókori Hellász területén négyévente megrendezésre kerülő olimpiák hatalmas sporteseménynek számítottak. A görög birodalom hanyatlásával sajnos a versenyek is feledésbe merültek. A középkori embert nem igazán érdekelte a sport világa, viszont minél fejlettebb lett társadalmunk, annál jobban előtérbe került az emberek hétköznapjaiban sport szeretete. A munka melletti kikapcsolódás, rekreáció egyre több embert irányított a sport […]
London, 2012.