A repülés gyors, kényelmes és ma már hétköznapi. A testünk számára azonban minden felszállás egy komplex alkalmazkodási kihívás.
Egy repülőgép utastere nyomás alá helyezett, alacsony páratartalmú tér. A levegő szárazsága gyakran 10–20% körüli, ami kevesebb, mint egy sivatagban. Ez azonnal hat a nyálkahártyákra, a bőrre és a szemekre, még akkor is, ha nem érezzük szomjasnak magunkat.
Mi történik a keringéssel?
Hosszabb ülés közben a véráramlás lassul, különösen az alsó végtagokban. Ez nemcsak lábdagadást okozhat, hanem fáradtságot, „nehéz testérzetet” is. A mozgáshiány miatt az izmok kevesebb oxigént kapnak, ami a landolás utáni kimerültség egyik fő oka.
Az idegrendszer is dolgozik
A felszállás, a zaj, a vibráció és az időzónaváltás együttesen stresszválaszt indítanak el. Akkor is, ha nem félünk a repüléstől. A szervezet folyamatosan alkalmazkodik: figyel, szabályoz, kompenzál. Ez az „észrevétlen készenlét” sok energiát emészt fel.
Miért borul fel az időérzékünk?
A belső óra a fényhez, az étkezésekhez és az alváshoz igazodik. Repüléskor ezek egyszerre csúsznak el. Az eredmény nemcsak jet lag lehet, hanem koncentrációcsökkenés, ingerlékenység vagy emésztési zavar – akár rövidebb utak után is.
Hogyan támogathatjuk a testet repülés közben?
-
Igyunk több folyadékot, mint amennyit kívánunk
-
Óránként álljunk fel vagy mozgassuk át a lábakat
-
Kerüljük a nehéz ételeket és az alkoholt
-
Érkezés után menjünk természetes fényre, még ha fáradtak vagyunk is
A jól-lét nem a landoláskor ér véget
A repülés nem „semleges” élmény a test számára. Minél tudatosabban kezeljük, annál gyorsabb lesz a regeneráció. Nem drasztikus megoldásokra van szükség, csak arra, hogy megértsük: a testünk utazik velünk – nem csak mi ülünk a fedélzeten.
 |
 |
 |
 |
 |