Kardiotréning A kardiotréning kifejezést sokan sokféleképpen értelmezik, gyakran használják például a fitnesz-sportok összefoglaló neveként. Leginkább a gyaloglást, a futást, kocogást, kerékpározást, aerobikot, kardiogépeken végzett tréninget sorolják ebbe a kategóriába, bár bizonyos intenzitási szinten a labdajátékok, a vízi- és a téli sportok is ide tartoznak. Más szövegkörnyezetben az aerob edzést értik alatta, bár a szív- és […]
Kardiotréning
A kardiotréning kifejezést sokan sokféleképpen értelmezik, gyakran használják például a fitnesz-sportok összefoglaló neveként. Leginkább a gyaloglást, a futást, kocogást, kerékpározást, aerobikot, kardiogépeken végzett tréninget sorolják ebbe a kategóriába, bár bizonyos intenzitási szinten a labdajátékok, a vízi- és a téli sportok is ide tartoznak.
Más szövegkörnyezetben az aerob edzést értik alatta, bár a szív- és a vérkeringési rendszer és az állóképesség nem csak aerob, hanem anaerob úton is fejleszthető. Az edzőtermekben és fitnesz központokban leginkább szűkebb értelemben a különböző kardio-berendezéseken (futópad, ellipszisjáró, kerékpár, lépcsőző- és evezőgép) történő edzést nevezik „kardiózásnak”.
Legpontosabbak azonban akkor vagyunk, ha úgy fogalmazunk, hogy kardiotréningnek nevezhető minden olyan edzésmódszer, amely a szív- és vérkeringési rendszer, valamint a légzőrendszer kapacitásának, terhelhetőségének fejlesztését szolgálja. Vagyis a felsorolt edzésmódok valóban mind ide csatolhatók, akár in-door (teremben, szobában végrehajtott), akár out-door (szabadban végzett) mozgásformákról van szó.
Aerob kapacitás
Először érdemes tisztázni az aerob szó jelentését. Ez nem más, mint az oxigén jelenlétében történő munkavégzés, amikor a végzett tevékenység jellegéből és intenzitásából következően a szervezet az ehhez szükséges energiát a rendelkezésre álló tartalékok (szénhidrátok és zsírsavak) oxigén jelenlétében történő elégetésével biztosítja az izmok számára. Vagyis az izommunkához felhasználható tápanyag nem maga az oxigén, hiszen energiaforrásként csak energiatartalommal rendelkező vegyületek szolgálhatnak. Ilyenek lehetnek a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék. Tehát az oxigén csupán katalizátor, amely bár közvetlenül nem szolgáltat energiát, e nélkül nem jöhet létre aerob úton előállított energia.
Gondoljuk végig azt példát, amikor ülő helyzetből felpattanva gyors tempóban futni kezdünk. Ahhoz, hogy az izmok hirtelen támadt, nagy oxigénigényét a szervezetünk biztosítani tudja, elkezdünk levegő után kapkodni, szaporábban ver a szívünk, pulzusszámunk megemelkedik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél előbb minél több oxigén jusson az izmokhoz, hiszen amíg ez nem történik meg, addig azoknak anaerob (oxigénhiányos) módon kell dolgozniuk, amely kellemetlen mellékhatásokkal jár – főleg az edzetlen szervezet számára.
Mindig az aerob zónában
A mindennapos életünk során természetesen mindig aerob zónában vagyunk, hiszen ha nem így lenne, még az ülés során is levegőért kapkodnánk. Sajnos azonban a fittségünk és kardiovaszkuláris erőnlétünk szempontjából ez a zóna nem nevezhető hatásosnak, ugyanis ettől semmiféle izmunk nem fog megerősödni.
Az Élj Tovább 5 Évvel! program célja, hogy felhívja a figyelmet az mozgás fontosságára (és természetesen a megfelelő orvosi kontrolléra is), hiszen szerencsére az aerob zóna határai jól változtathatók az edzettségünk javításával. Az aerob kapacitás növelése pedig bizonyítottan jó hatással van a szív- és vérkeringési rendszer hatékony működésére, valamint az izmok anyagcseréjére.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
 |
 |
 |
 |
 |