Aki beképzeli magának a fájdalmat, annak az előbb-utóbb ki is alakul – fogalmazott a kutatás vezetője, Arne May, a Hamburgi Egyetemi Klinika idegkutatója. Eddig a beképzelés erejét csak az úgynevezett placebohatás kapcsán sikerült igazolni, amikor a betegek látszatgyógyszert vesznek be, és gyógyultnak gondolják magukat. Jelen kísérlet során az alanyoknak naponta enyhe fájdalmat okoztak hővel, amelyhez […]
Aki beképzeli magának a fájdalmat, annak az előbb-utóbb ki is alakul – fogalmazott a kutatás vezetője, Arne May, a Hamburgi Egyetemi Klinika idegkutatója. Eddig a beképzelés erejét csak az úgynevezett placebohatás kapcsán sikerült igazolni, amikor a betegek látszatgyógyszert vesznek be, és gyógyultnak gondolják magukat.
Jelen kísérlet során az alanyoknak naponta enyhe fájdalmat okoztak hővel, amelyhez azonban fokozatosan hozzászoktak, így annak mértéke csillapodott. Egyeseknek azonban azt mondták, hogy a fájdalom fokozódni fog. Ezeknél a résztvevőknél, ha nem is fokozódott, de egyenletes maradt a fájdalomérzet. A kutatók ezt “nocebohatásnak” nevezik, az ezért felelős agyterület az úgynevezett operculum – írja a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A kutatók ezzel bizonyítékot kaptak arra, hogy már egyetlen információ is hatással lehet a fájdalom megélésére. A hétköznapokban ez azt jelenti, hogy az orvosoknak vigyázniuk kell, mit mondanak betegeiknek. A tudatosan vagy tudat alatt átadott információk ugyanis jelentősen befolyásolhatják a kezelés lefolyását és sikerességét.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |