Világszerte hiányzik a munkahelyek iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból. Legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz a vállalatok és az országok számára. A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat, és világszinten hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkavállalók elkötelezettsége – állapította meg a GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség […]
Világszerte hiányzik a munkahelyek iránti elkötelezettség a fiatal alkalmazottakból. Legfőképpen a munkahelyi nyomást érzik, ami hosszú távú megtartási és menedzsment problémákat okoz a vállalatok és az országok számára.
A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat, és világszinten hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkavállalók elkötelezettsége – állapította meg a GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérése.
A GfK Csoport Custom Research szektora 29 országban több mint 30.000 alkalmazott körében 2011 tavaszán tanulmányt készített az alkalmazotti elkötelezettségről. A kutatás megállapította, hogy a munkaerőpiac a kiábrándult 18-29 évesek, és az idősebb, valószínűleg inkább beletörődő társaik között polarizálódik.
A tanulmány szerint a 18-29 éveseknek csak 21 százaléka erősen elkötelezett a munkaadója felé, szemben a hatvanas éveikben járók 31 százalékával1. Ez a különbség a fiatalabbak és az idősebbek között világszerte több problémát is okoz: megosztott munkahelyek jönnek létre; sértődés alakul ki a generációk között; valamint akadályozza a fiatal, jól képzett tehetségek toborzását, megtartását és motiválását.
Erősen elkötelezett alkalmazottak (%)
18 – 29 évesek 21
30 – 39 évesek 20
40 – 49 évesek 23
50 – 59 évesek 22
60 évesek és afelett 31
Forrás: GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség Felmérés, 2011
Nemzeti szinten az egyes országoknak sokkal súlyosabb problémákkal kell szembenézniük fiatal munkaerejük elkötelezettségi szintjét illetően. Macedóniában, Franciaországban és Törökországban a 18-29 év közötti dolgozók közel egyharmada „erősen elkötelezett” munkáltatója felé. Ez stabil és produktív helyzetet jelent a vállalatok számára. Azonban az „elkötelezettségi lista” alján lévőknek, Magyarországnak és Csehországnak (6%-6%), valamint Szerbiának és Portugáliának (7%-7%) is nagyon különböző helyzettel kell szembenézniük. A fiatal tehetségek megtartása problémás lehet ezekben az országokban, amikor a gazdaság erősödni fog.
Ország A munkaadóik felé „erősen elkötelezett”
18-29 évesek (%)
Macedónia 36
Franciaország 32
Törökország 32
Mexikó 27
USA 24
Ausztria 20
Brazília 20
Fülöp-szigetek 19
Kanada 18
Svájc 18
Ukrajna 16
Argentína 15
Lengyelország 15
Kolumbia 14
Németország 13
Izrael 13
Belgium 12
Bulgária 12
Románia 12
Svédország 12
Egyesült Királyság 12
Oroszország 10
Hollandia 9
Szlovákia 9
Peru 8
Portugália 7
Szerbia 7
Csehország 6
Magyarország 6
Forrás: GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség Felmérés, 2011
Habár a fiatal alkalmazottak 61 százaléka szerint vannak karrierlehetőségek számukra, sokan úgy gondolják, hogy ezt vagy egy másik munkaadónál, vagy pedig egy másik országban találják meg. Magyarországon ennél pesszimistábbak a fiatalok, mindössze 11 százalékuk érzi úgy, hogy nyitva állnak számukra karrierlehetőségek. Bár a környező országokban a hazainál kedvezőbb a kép, még mindig nem éri el a nemzetközi átlagot. A cseh fiatalok 29 százaléka, míg a lengyelek 48 százaléka látja munkaerőpiaci helyzetét pozitívnak. Nemzetközi szinten minden tíz fiatal alkalmazottból hat aktívan munkát keres, vagy fog a következő hat hónapban. Negyvenegy százalékuk hajlandó kivándorolni, hogy új munkahelyet találjon.
Míg a fiatal munkát keresők száma itthon valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, (a 18-29 évesek fele szeretne legalább fél éven belül munkahelyet váltani) arányaiban némileg többen lennének hajlandóak (45%) külföldre vándorolni egy jobb munkalehetőség reményében. Csehországban csak minden ötödik, Lengyelországban pedig minden harmadik fiatal lenne kész külföldön munkát vállalni.
„A fenti adatok azt bizonyítják, hogy létfontosságú a vállalatok és az országok számára, hogy szembenézzenek a fiatal munkaerő elkötelezetlenségének problémáival, és megoldják azokat” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A munkahelyi nyomás áldozatai
Sok országban vannak áldozatai a munkahelyi nyomásnak a fiatalabb generáció körében. A recesszió sokak törekvéseit zúzta szét. A fiatal alkalmazottak több mint harmada kényszerült elfogadni olyan álltást, amellyel elégedetlen (36%), vagy kényszerült más karriert választani (37%) a gazdaság miatt.
Úgy tűnik, hogy a fiatalabb alkalmazottaknak kell viselniük annak a terhét is, hogy a vállalatok húznak a nadrágszíjukon. Harminckilenc százalék szerint a munkaadójuk a recessziót arra használja, hogy többet kérjen tőlük, míg az idősebb munkavállalóknak csupán 24 százaléka vélekedik így. A fiatalok egyharmada amiatt is aggódik, hogy nincs elég forrás ahhoz, hogy hatékonyan végezzék munkájukat, szemben a hatvanas éveikben járók 22 százalékával.
A fiatalabb munkavállalók negyven százaléka gyakran érez stresszt a munkahelyén, és ez több mint bármely más korosztályban. Ezen felül, a fiatalok majdnem egyharmada érez nyomást arra, hogy tovább dolgozzon, mint a munkaidő vége.
A fentiek eredményeképpen a fiatal alkalmazottak 39 százaléka elégedetlen a munkahely-magánélet egyensúlyával. Harminckét százalékuk érzi úgy, hogy a munkahelyi nyomás és stressz gyakran van hatással egészségére – öt ponttal többen, mint az ötvenes éveikben lévők, és tíz ponttal többen, mint a hatvanas éveikben lévők.
Munkahelyi nyomás Magyarországon
A munkahelyi nyomás érzékelése a magyar piacon sajátos képet mutat. Míg a munkahely-magánélet egyensúlya és a túlórázás a fiatal munkavállaló korosztály számára jelent az átlagosnál nagyobb problémát, addig a munkahelyi stressztől leginkább a 30-39 éves korosztály szenved, a munkahely elvesztését pedig az 50-59 évesek érzik leginkább fenyegetőnek.
A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar munkavállalók sokkal gyakrabban érzik stresszesnek a munkájukat. Ötvennégy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy mindig tapasztalja ezt, míg globális szinten a munkavállalóknak csak harminchat százaléka számolt be erről. Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok kevésbé érzik úgy, hogy a stressz hatással lenne egészségükre (18%), mint a globális munkavállalók (28%).
A felmérésről:
A GfK Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség Felmérést a GfK Csoport Custom Research szektora végezte 2011. február 8. és április 4. között. A felmérésben 29 országból 30 556 dolgozó felnőtt véleménye szerepel, akiket online, telefonos vagy személyes interjú módszerével, országonként különböző módon kérdeztek meg.
A felmérésben résztvevő országok a következők voltak: Argentína, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Kanada, Kolumbia, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izrael, Macedónia, Mexikó, Hollandia, Peru, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Svédország, Svájc, Törökország, Egyesült Királyság, Ukrajna, USA.
Forrás: GfK
 |
 |
 |
 |
 |