Stressz és meddőség – Van összefüggés?

 „7 éve próbálkoztunk a férjemmel, már nagyon vágytunk egy gyermekre. Volt egy nőgyógyászati műtétem, de ezt követően is váratott magára a baba. Aztán elmentünk a férjemmel nyaralni Angliába, ahol végre sikerült mással is lekötni a gondolataimat, és csak a városban gyönyörködtem, akkor fogant meg a kislányom. Két évvel később szintén egy nyaralás alkalmával lettem várandós második gyermekemmel, úgyhogy valószínűleg nekem tényleg sokat segített, hogy kimozdultam a hétköznapok őrlődéséből. Máig azt vallom, hogy a hitem, a nőgyógyászaim segítsége, és a stresszmentes pihenés együtt segítettek abban, hogy két gyönyörű gyermekem szülessen…” – meséli egy anyuka.

„A stressz és a meddőség kapcsolatáról rengeteg kutatás született, a legtöbb eredmény pedig azt támasztja alá, hogy a fokozott stressz megakadályozhatja a megfoganást. Persze az ellenkezőjére is van példa, hiszen a szervezet egy rendkívül rugalmas rendszer. Azonban ha evolúciós szemszögből nézzük, akkor teljesen természetes, ha a szervezet a fokozott stresszre meddőséggel reagál, hiszen a várandósság és a szülés az emberiség fejlődése folyamán kiemelkedően veszélyeztetett időszaknak számított. Évezredek során tehát az a nő, akinek a szervezete „késleltette a fogamzást” addig, ameddig a körülmények optimálisak nem lettek, előnyökkel indult” – tudhattuk meg Higi Verától, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichológusától.

Az is érdekes kérdés, hogy kinél mi számít veszélyes helyzetnek. A pszichológus szerint az a veszélyes, amit mi annak élünk meg. A szervezet egy rendkívül összetett rendszer, amelyben a kölcsönhatások dominóként működnek. Ha történik velünk valamilyen külső esemény, akkor ezt lefordítjuk a saját világunk nyelvére előzetes tapasztalataink és a magunkról alkotott sémáink alapján. Ugyanazt a helyzetet fordíthatjuk megoldandó problémának, vagy végzetes nehézségnek is. Ez a gondolatmenet elindít bizonyos biokémiai folyamatokat az agyban, amely megindítja, vagy éppen gátolja a hormonok termelődését, amelyek közvetlenül hatnak a reprodukciós rendszerre.

Fontos figyelembe venni az egyéni különbségeket is, hiszen ami az egyik ember számára stresszes, az a másik ember számára akár örömforrást is jelenthet. A meddőség, illetve az azzal járó stressz tehát egy nagyon érdekes biológiai, pszichológiai és szociális tényezőkből álló folyamat, így érdemes a kezeléshez is komplex szemlélettel hozzáállni. Ennek fontos része, hogy a pár érezze, hogy ők is részese a történteknek, nem a fejük felett születnek a döntések. Ebben a kezelőorvosok rengeteget segíthetnek, hiszen nagyon fontos a kivizsgálások eredményeinek, illetve a beavatkozási lehetőségek felvázolásának empatikus kommunikációja. Ha egy pár tudja, hogy mi áll a gyermekáldás elmaradásának hátterében, és el tudja tervezni a következő lépéseket, amelyhez megkapja a szükséges szakmai támogatást, az nagyon fontos kapaszkodót jelenthet számukra – magyarázza Higi Vera pszichológus.

Vannak azonban olyan időszakai a meddőségnek, amelyet szinte kivétel nélkül minden nő nehezen él meg.   „Az asszisztált reprodukciós eljárások orvosi szempontból és pszichésen is több időszakra oszlanak” – kezdi Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics részlegvezető főorvosa, meddőségi és endoszkópos specialistája. „Általában a kivizsgálásokat követően – ha olyan jellegű a probléma -, megkezdődik a stimuláció, amely a hormonális hatások miatt sokszor lelkileg is megterhelő lehet. Ezt követően – ha orvosi szempontból indokolt, sor kerül a petesejtek leszívására és mesterséges megtermékenyítésére, amely után néhány napig kérdéses, hogy osztódnak-e az embriók. Ez az egyik legnehezebb része a várakozásnak, hiszen ezelőtt az időszak előtt sokat tehetünk megfelelő életmóddal és helyes táplálkozással, ebben a néhány napban azonban nincs más hátra, mint nagyon szorítani a siker érdekében. Ilyenkor sokat segíthetnek a stresszoldó technikák és a megfelelő külső támogatás. Néhány nap várakozás után, amennyiben van legalább egy olyan embrió, amely megfelelően osztódott, megtörténik a beültetés, és ezt követően két hét során válik el, hogy megtapad-e az embrió” – mondja Vereczkey doktor.

Ahogyan Süli Ágota pszichológus mondja, ezt az időszakot élik meg általában a nők a legnehezebben.  „A legtöbben arról számolnak be, hogy nagyon szoronganak attól, nehogy bármilyen módon kárt tegyenek az embrióban, ezért sokan ilyenkor gyakorlatilag semmit sem csinálnak. A két hetes fekvés és bizonytalanság viszont nagyon megterhelő lehet, ezért érdemes – ésszerű mértékben elfoglalni magukat a reménybeli kismamáknak. Ha sok örömet okozó tevékenységet végeznek ez alatt az időszak alatt, az ugyanis kedvezően befolyásolhatja a fogamzásért felelős rendszert. Ráadásul, ha a szorongást sikerül valamilyen módon alkotássá formálni, akkor abból akár nagyon kifejező művek is születhetnek. Érdemes ilyenkor utat találni annak a folyamatnak, hogy a kavargó gondolatos és érzelmek szabad utat kapjanak vers, zene, festmény, vagy bármilyen más alkotás formájában. Bármi átfordíthatja a szorongást felszabadultságba, ami segít kifejezni azokat az összetett és sokszor ellentmondásos érzéseket, amelyek egy ilyen időszaknak a természetes velejárói” – hangsúlyozza a pszichológus.

Szerencsére ma már egyre több fogamzási problémával küzdő pár, illetve ezzel foglalkozó intézmény felismeri, hogy a pszichés támogatás milyen fontos ebben az időszakban, hiszen nem kötelező egyedül végigjárni ezt az időszakot, hanem bátran segítséget kérhetünk a szakemberektől. Ebben a megfelelő orvosi kommunikáció, illetve pszichológus mellett bármilyen stresszoldó technika alkalmazása, mint például stresszoldó jóga, masszázs, olvasás, illetve relaxációs kazetta hallgatása – is rengeteget segíthet – tudhattuk meg Higi Verától.

Összességében elmondható, hogy nagyon sokat tehet egy nő azért, hogy megkönnyítse a várakozás időszakát, és csökkentse a rá nehezedő nyomást. Ehhez azonban az kell, hogy ne érezze úgy, hogy büntetnie kell magát a gyermektelenségért. Sokat segíthet, ha megadja az esélyt annak, hogy még a mesterséges megtermékenyítés pszichés szempontból sokszor mesterkélt beavatkozásait követően is megértse, hogy nemcsak a jövendőbeli gyermekkel érdemes foglalkoznia, hanem a saját, és párkapcsolata jólétével is.

Forrás:
Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi specialistája, minimál invazív-endoszkópos sebészet részlegvezető főorvosa
Higi Vera, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichológusa, fókusz trénere

Kavard fel a port és nevess!

Fedezd fel a powerfruit erejét!