Kevesen tudják azonban, hogy a tüneteket néha a kevés folyadékfogyasztás okozza. Ma még nem sok munkahelyi egészségmegőrző programban szerepel kellő súllyal az egyik legkézenfekvőbb teljesítményfokozó és prevenciós módszer, a hidratáció. Néha elfeledkezünk az ivásról, amikor belefeledkezünk a munkába, és a munkahelyi egészségmegőrző programok sem mindig fordítanak elég figyelmet a tudatos hidratációra. Pedig a vizet szervezetünk […]
Kevesen tudják azonban, hogy a tüneteket néha a kevés folyadékfogyasztás okozza. Ma még nem sok munkahelyi egészségmegőrző programban szerepel kellő súllyal az egyik legkézenfekvőbb teljesítményfokozó és prevenciós módszer, a hidratáció.
Néha elfeledkezünk az ivásról, amikor belefeledkezünk a munkába, és a munkahelyi egészségmegőrző programok sem mindig fordítanak elég figyelmet a tudatos hidratációra. Pedig a vizet szervezetünk nem képes hosszabb ideig tárolni annak érdekében, hogy a testünk megfelelő működését biztosítsa, ezért a kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürítéssel járó, napi 5-10 % közötti folyadékvesztést folyamatosan pótolni kell. Meghatározó tehát, hogyan hidratáljuk szervezetünket abban az aktív nyolc órás, vagy akár még hosszabb időtartamban, amelyet munkahelyünkön töltünk.
A vízháztartás felborulása a vérnyomás és a pulzus emelkedéséhez vezet. Ennek az élettani folyamatnak a következménye, hogy fáradtságot érzünk és veszítünk a lendületünkből. Kiszáradáskor a döntési képesség átmeneti zavara akár balesethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emelkedésével fokozódik; több tanulmány szerint a munkahelyi balesetek száma 24 foknál melegebb időben 30 %-kal nőhet.
Szervezetünk szomjúság formájában jelzi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rendszerint későn, a 2 %-os folyadékveszteség elérésekor érkezik. Addigra már néhány olyan tünettel is szembe kell néznünk, ami a munkahelyi teljesítményünket is befolyásolhatja. A rossz közérzet mellett romlik a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3-5 % vízveszteséggel járó, fokozottabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folyamatai is romlanak, az álmosság, türelmetlenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztatjuk egészségünket.
A jó teljesítmény megőrzésének egyik útja szokásaink tudatos átalakítása, és ennek a munkahelyi hidratációs terv meghatározó része lehet. Mivel a folyadékszükséglet mennyisége egyaránt függ a kortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól és környezeti tényezőktől, így több tényezőt is figyelembe kell venni.
– Azok, akik légkondicionált irodában dolgoznak, több folyadékot veszítenek lélegzéssel és a bőrön keresztül a környezet alacsonyabb páratartalma miatt. Ezt a veszteséget gazdag és változatos étrenddel kell pótolni, amelyben magas folyadéktartalmú ételek és italok vannak.
– A fizikai munka esetében az izzadság gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és ez vízhiányos vagy dehidratált állapotot eredményez. Ezt súlyosbítja, ha a munkát tűző napsütésben, magas páratartalmú és forró környezetben végezzük, ahogyan ezt a mezőgazdaságban, építőiparban és a szabadtéren dolgozók tapasztalhatják.
– A védőfelszerelések vagy teljes védőruházat viselése miatt a fokozott izzadást mindenképpen folyadékbevitellel kell kompenzálni (a tűzoltók teljes felszerelésben akár 2,1 liter vizet is veszíthetnek óránként).
– A fizikailag aktív munkát végzők folyadékigénye magasabb, ez a mennyiség az intenzitással együtt nő; ülőmunka esetén egy átlagos férfi szükséglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 liter, de meleg környezetben végzett aktív munka mellett 6 literre nő.
Tények és tippek a megfelelő hidratációhoz:
– Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 %-át magas víztartalmú ételekből pótoljuk, pl. a zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből.
– A napi folyadékbevitel 70-80 %-a italokból származik. Erre egyaránt alkalmasak a víz és az alkoholmentes üdítők is, amelyek hidratálnak és mivel széles választék áll belőlük rendelkezésünkre, így gyakoribb fogyasztásra ösztönözhetnek.
– Melegben az italt tartsuk alacsonyabb hőmérsékleten, ezzel is ízletesebbé téve ösztönözhetjük vele a fogyasztást.
– Ne várja meg a szomjúságérzet jelentkezését, inkább iktassa be a napirendjébe a rendszeres folyadékfogyasztást.
– Aki irodában dolgozik, tartson innivalót az íróasztalán. Ha mindig szem előtt van, az majd emlékezteti, hogy rendszeresen pótolnia kell a folyadékot.
– Tartson szünetet gyakrabban: ezek lehetőséget adnak a folyadékpótlásra és energiája visszanyerésére. Néhány tévhittel ellentétben a rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval hosszútávon fenntartható a hatékony munkavégzés.
– Ne hagyjon ki egyetlen étkezést sem! A napi étkezések száma és a hidratáltság összefügg, mivel az ételek is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez és az étkezések mellé gyakran fogyasztunk folyadékot is.
– Az EFSA által javasolt megfelelő mennyiségű folyadékbevitel 2 liter a nőknek és 2,5 liter a férfiaknak, amely különböző forrásokból is elérhető (ételek, üdítők és víz), de ezek a mennyiségek nagyban függenek az aktivitás szintjétől és a környezettől.
 |
 |
 |
 |
 |