„Nem vagyok benne biztos, hogy újrakezdeném” – Interjú Dara Eszter olimpikon úszóval

Egy kerti medencében kezdődött minden

„Nagyon nehéz egy élsportoló élete, az igazat megvallva nem vagyok biztos benne, hogy ha újra lehetne kezdeni, akkor újrakezdeném” – kezdi a beszélgetést Eszter, aki számára már a kezdetek is érdekesen alakultak. „Úgy kezdődött, hogy az unokatestvéremék udvarán volt egy körmedence. Anyukámék pedig kitalálták, hogy megtanítanak úszni, hogy a nővéremmel és a két unokatesómmal kihasználhassuk a medencét, ne kelljen rám külön vigyázni. Kezdetben végigbőgtem az összes úszóedzést, de aztán végül csak ott maradtam” – emlékszik vissza Eszter, aki azóta olyannyira megszerette az úszást, hogy nem csak hihetetlenül eredményes és sikeres, de más sportágak egyáltalán nem is vonzzák. „El se tudom képzelni, hogy más sportágban gondolkodjak, kipróbálni se szeretem őket, hiszen rossz érzés, hogy az úszásban ilyen jó vagyok, másban pedig nem” – magyarázza.

A siker mögött azonban intenzív és kemény felkészülés áll, Eszter is minden nap fél ötkor kel, a nap torna- illetve úszóedzésekkel indul, ahogyan a délutánok is szinte csak az úszásról szólnak. „Nagyon kevés idő jut például a barátokra, nagyon nehéz találkozni velük, időt szakítani rájuk. Az internetnek köszönhetően több a lehetőségem tartani velük a kapcsolatot, de alapvetően nehéz összeegyeztetni” – mesél az élsport hátrányairól Eszter.

Fizikai felkészülés

A napi edzés egy negyedórás, fekvőtámaszokból, felugrásokból, karkörzésekből álló bemelegítéssel kezdődik. Ezt követően súlyzókkal erősítjük a karizmokat, lábgépekkel pedig a combot. Nagyon fontos a has- és a hát-, valamint a törzsizmok erősítése is. Utána kezdődik az úszás, általában pillangóval, hiszen ez igényli a legnagyobb erőfeszítést, és ez a legtöbb úszásnem alapja. Ezt követően egyénre szabott, úszásnemtől függő felépítésű úszógyakorlatok jönnek, végül pedig egy gyorsúszásra épülő feladat, mely az állóképesség megszerzéséhez szükséges – tudtuk meg Esztertől. „A felkészülés legnehezebb időszaka számomra a januártól májusig tartó alapozás. Ez borzasztó, sokat úszunk, hosszú távokat, rengeteg edzéssel. Ez az a rész, amit nagyon nem szeretek” – vallja be Eszter, aki az étkezésre se figyel oda szélsőségesen. „Oda kellene figyelni az étrendre, de én nem szoktam, azt eszek, ami éppen jól esik. Szerencsére nem vagyok hízékony alkat, úgyhogy bármit megehetek. Sőt minél idősebb vagyok, annál több mindent szeretek, elsősorban a csirkét és zöldségeket, de legújabb kedvencem például a mák” – meséli.

Hozzá lehet szokni a versenydrukkhoz

Eszter teljesítményét saját bevallása szerint is nagyban befolyásolja az, hogy mennyire izgul a versenyek előtt, ezért két éve rendszeresen jár pszichológushoz. „Nagyon sokat segít, sokkal magabiztosabb vagyok, mióta járok hozzá. Az EB-n is végig velem volt a verseny alatt, gyakoroltunk, feladatokat csináltunk” – meséli Eszter, aki szerint idővel azért hozzá lehet szokni a versenydrukkhoz, mely a legtöbb esetben nem is feltétlenül negatív. „Nem is tudom elmondani, hogy mennyire jól éreztem magam a 2008-as olimpián, az pedig, hogy az olimpia éve van és sikerült kijutnom, hihetetlen plusz erőt ad” – mondja.

Nem véletlen tehát, hogy legszebb emlékei is nagy világversenyekhez kötődnek, köztük a 2010-es EB-hez. „Fantasztikus élmény volt, azóta is ahányszor bemegyek az uszodába, kiráz a hideg, és magam előtt látom, ahogy gyűlnek az emberek, mi meg a dobogón várjuk a versenyt. Az olimpiával ellentétben itt még a hazai közönség szeretete, buzdítása, szurkolása is plusz élményt adott. Ezt el se lehet mondani, át kell élni” – emlékszik vissza Eszter, aki számára a legrosszabb érzés viszont az, ha beér és hátrafordulva nem az elvárt időt úszta. „Mindig nagy csalódás, ha nem sikerül leúszni az időt, amit szerettem volna.”

Eszter jövőbeli tervei között  a Testnevelési Főiskola elvégzése mellett már Rio is szerepel. „2016-ig biztosan szeretnék úszni, annyi még van bennem, és nagyon szeretnék kijutni egy olyan egzotikus helyre, mint Rio” – mesél terveiről az olimpikon, aki ennek ellenére azért most elsősorban Londonra koncentrál.