Zseni vagy őrült? A gén ugyanaz

Salvador Dali, Csontváry, Van Gogh, Jack Kerouac és még sorolhatnánk azon művészek nevét, akiknél elmosódott a határ, hiszen ugyan lángelmének tartotta őket saját koruk, ugyanakkor fura csodabogárnak is. A kutatók az utóbbi időben már kezdik érteni, mi lehet az összefüggés az őrület és a nagy kreatív teljesítmények között, melyről az idei, New Yorkban tartott 5. World Science Fesztiválon beszéltek. A Johns Hopkins Egyetem klinikai pszichológusának állítása szerint a „megkínzott zsenik” elméletet az általa vizsgált 20-30 tudományos tanulmány is megerősíti. Kay Redfield Jamison professzor ugyanis kimutatta, hogy a pszichózis számos fajtája valamint a kreativitás egyaránt erősen kapcsolódnak a hangulati ingadozásokhoz, különösen a bipoláris betegségekhez.

A „hajszál”

Az amerikai Nemzeti Mentális Egészség Intézetének tudósai egyébként már korábban felfedezték azt a DARP–32-nek elnevezett gént, ami az intelligenciához és az elmezavar egyik leggyakoribb formájához, a skizofréniához is köthető. A tudósok szerint, az emberek kétharmada örökli valamelyik változatát ennek a génnek, melynek a szerepe az információfeldolgozás segítése a gondolatokat és tetteket összehangoló agyi részben, javítva ezzel a gondolkodási sebességet.

Az amerikai tudósok ugyanakkor arra is bizonyítékot találtak, hogy ez a gén alakítja és ellenőrzi a skizofréniával szoros összefüggésbe hozható idegpályát is, ami összeköti a prefrontális agykérget az agy egy másik részével, a stiatummal. Ezen az agyi területen jönnek létre a skizofréniában összezavarodó jelenségek, mint például a motiváció, a rövid távú memória és bizonyos tanulási készségek.

Kimutatták, hogy a mutáció során az a gén, amely az evolúciós fejlődést segítené elő, hátráltatóvá, sőt veszélyessé válik. Shelly Carson harvardi kutató szerint pedig, a mind a zsenikre, mind az elmebetegekre jellemző bizarr viselkedésnek az áll a hátterében, hogy rosszul működik a valóság tapasztalatait megszűrő rendszerük, ami miatt túl sok inger „nyomul” az agyukba. Ezt támasztja alá a mostani vizsgálati összesítésében Kay Redfield Jamison is, aki szerint az elmebetegek és a kiemelkedő tehetségek személyiségében több hasonló vonás figyelhető meg.

Érzelmi hullámvasúton

Az egyik, feltevést igazoló tanulmány során például 700 000 tehetséges, tizenhat éves svéd tinédzsert vizsgáltak meg, akiket aztán tíz évvel később újra felkerestek, hogy lássák, kiknél alakultak ki mentális betegségek. A vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik kiválóan teljesítették 16 évesen a feladatokat, tíz évvel később négyszer nagyobb eséllyel alakult ki bipoláris betegség.

A bipoláris zavar, azaz a mániás depresszió, szélsőséges érzelmi hullámzással jár a boldogság és a szomorúság érzése között. Fallon, a California-Irvine Egyetem neurobiológusa azt tapasztalta, hogy a bipoláris emberek igen hajlamosak a kreativitásra, amikor éppen kifelé jönnek a mély depresszióból. Amikor a beteg hangulata javul, agyi aktivitása is megváltozik: az úgynevezett frontális lebeny egyik részében lecsökken, a lebeny egy másik részében azonban fellángol. A tudós szerint megdöbbentő módon mindez akkor történik, amikor az embereket elönti a kreativitás.

A kutatók vizsgálata azt mutatja, hogy a skizofrén állapot is képes ugyan hasonló kreatív állapotot előidézni, mégis mivel mentális betegségről van szó, a pozitívuma mellett legyengítő és életveszélyes lehet a betegekre nézve. Ezért hát hiába élvezi a társadalom a “megkínzott zsenik” produktumait, azok mégis csak szenvedéseik egy-egy briliáns pillanatát tükrözik, hangsúlyozzák a tudósok.