Eszti jól kifogott minket: még nem volt olyan Maxima címlaplányunk, akivel ilyen keveset foglalkoztunk volna – egy
Eszti jól kifogott minket: még nem volt olyan Maxima címlaplányunk, akivel ilyen keveset foglalkoztunk volna – egy kutyus ugyanis mindig elterelte róla a figyelmet… Ő azonban nem bánta a dolgot, velünk együtt versengett azért, hogy minél többet simogathassa. Sőt benne is az motoszkált, ami bennünk: hogyan csempészhetné haza a leendő nyertes elől?
Ekkora kutyabolond vagy?
Ne is mondd! Anyuék sohasem engedték, szerintük panelban nincs helye kutyusnak. Persze, tudtam, hogy igazuk van, de akkor is – lehet egy ilyen csöppségnek ellenállni? Vinném is rögtön magammal, ha nem albérletben laknék. De mit szólnának a lakótársaim, ha hazaállítanék vele?!
Hányan laktok együtt?
Öten: egy fiú és négy lány. Az ötödik kerületben, mindennek a közepén – imádom! Vidéki lányként még mindig rá tudok csodálkozni Budapestre. Amikor ülök a 47-es villamoson, és megyünk át a Szabadság hídon, mai napig szájtátva bámulom a budai kilátást… De visszatérve a csapatra: nagyon jó velük élni, olyan, mintha egy második családra leltem volna itt, Budapesten. Annyi helyen laktam már, olyan sokféle emberrel, hogy most megbecsülöm a jó dolgomat.
Civilek?
Igen, bár az egyik lányt még a Topmodell kerestetik alatt ismertem meg, de azóta már ő is civil pályát választott. Hidd el, nem téma közöttünk, hogy én ismertebb vagyok. Megszokták, hogy néha vacsi közben telefonos interjút adok. De nekem ez a munkám része, és ezt ők pontosan helyén kezelik. Egyébként is, attól még ugyanúgy rám esik öthetente a takarítás sora. Szerintem két dologgal hozom csak ki őket a sodrukból. Egyrészt imádok a fürdőben lenni… Másrészt pár hónapja, amióta nekem is okostelefonom van, antiszociális lettem, állandóan bizergálom. Pedig anno hogy leszóltam mindenki mást ugyanezért…
Az mennyire necces szitu köztetek, hogy mostanában a szobádból reggel egy másik ismert ember jön ki?
Elismerem, először fura volt nekik, de hamar megszokták Ákost (Dobrády Ákos énekes – a szerk.). Egyébként is, inkább nála vagyunk, Szentendrén, mint nálunk. Hiszen ha meg tudjuk oldani, és nincs felkérésünk, akár napokig is együtt tudunk lenni. Ott meg senkit sem zavarunk.
Vagyis elzárkóztok a világ elől. Nagy a szerelem!
Igen, most már én is elismerem. Sőt ki merem azt is mondani, hogy még sohasem voltam olyan szerelmes, mint most. Három hónapja lebeg körülöttünk a rózsaszín köd.
Ez most más? Hiszen tavaly egyszer már együtt voltatok.
Igen, de akkor még csak ismerkedtünk egymással, aztán vége is lett, mielőtt elkezdődhetett volna valami komoly. Így mi most nem újrakezdtük, hanem új alapokon elkezdtünk egy másik kapcsolatot.
Karácsonykor együtt lesztek?
Szenteste nem, akkor mindenki a saját családjával ünnepel, de 25-étől szerintem már igen. Várom már az idei ünnepet nagyon! Jön át hozzánk a 85 éves nagyim is, ilyenkor ugyanis mindig négyen vagyunk: ő, anyu, az öcsém és én. Egyszer történt csak meg, hogy nem voltam itthon karácsonykor. Egy nemzetközi mozi, a Slave castingjára kellett kimenni Berlinbe. Borzasztó érzés volt itthagyni a családot, de annál nagyobb boldogság megkapni a szerepet – Marozsán Erika oldalán. Két hónapot forgattunk kinn.
Az interjú folytatását elolvashatod a legújabb Maxima magazinban!