Rákkezelés: jobban bízunk a nem-gyógyszeres terápiában

Legjobban a daganatos betegség kialakulásától tartanak

A több mint 6000 kitöltő saját életkörülményeit, életmódját figyelembe véve a leggyakoribb hazai krónikus betegségek közül a daganatos megbetegedések kialakulásától tart leginkább, közel 40 százalékuk nagyon, további 40 százalékuk valamelyest fél ennek megjelenésétől. A listát a mozgásszervi panaszok és a kardiológiai problémák folyatatják, és a felsorolt betegségek közül a pszichiátriai zavarok zárják.

A felmérésből kiderül: minden második válaszadó járt 3 éven belül rákszűrésen, további 15 százalékuk ennél régebben vett részt valamilyen vizsgálaton, közel 40 százalékuk viszont nem fordult meg orvosi rendelőben ilyen céllal a közelmúltban. Az esetek többségében (61%) a beteg kezdeményezte a vizsgálatot és a kitöltők közül legtöbben mellrák (35%) és méhnyakrák (33%) szűréseken vettek részt. Viszonylag magas még a tüdő (20%), bőr (14%) és petefészekrák (13%) vizsgálatot igénybe vevők aránya.

A szűrések jellemzően államilag finanszírozott vizsgálatok voltak, de a mell- és tüdőrák kivételével más vizsgálati területeken változó mértékben ugyan, de magas a magánfinanszírozású kezdeményezések aránya is (a nőgyógyászati és bőrdaganat szűrések esetében a legmagasabb, közel 20%).

Nem a gyógyszer a leghatékonyabb rákkezelő terápia

A daganatos megbetegedések kapcsán a kutatás azt is vizsgálta, milyen készítmény kategóriákat tartanak hatékonynak a laikusok ezek megelőzésére illetve kezelésére. (A megkérdezettek iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelték az egyes csoportok prevencióban illetve gyógyításban vélt hatékonyságát.)

Megelőzési szempontból első helyen a gyógynövénytartalmú készítmények és az étrend-kiegészítők végeztek, a válaszadók közel 50 százaléka legalább 4-esre értékelte ilyen szempontú megbízhatóságukat, illetve hasonlóan magas volt az alternatív gyógyászatban bízók aránya is (42%). A gyógyszer esetében mindössze a válaszadók 18 százaléka adott legalább jó értékelést.

Az előzetes várakozásainkkal ellentétben a gyógyítás területén nem a gyógyszeres terápia bizonyult legjobbnak, ebből a szempontból más termékkategóriák szerepe hasonlóan – esetenként még jobban (!) – alakul. A gyógynövénytartalmú készítmények és az étrend-kiegészítők esetében ugyanis közel 50 százalékos a legalább 4-es osztályzatot adók aránya, míg a gyógyszer esetében ez a szám mindössze 41 százalék.

Minden 2. kitöltőt a szűrési lehetőségek érdeklik

A válaszadók 60 százaléka saját bevallása szerint proaktívan, több mint 30 százalékuk jellemzően passzívan követi a daganatos betegségekkel kapcsolatos információkat, és mindössze minden 10. megkérdezettet nem érdeklik egyáltalán ezek. A legfőbb csatornákat ebből a szempontból az internet és a print anyagok (újságok, patikai lapok) jelentik, de sokan tájékozódnak a sugárzott médiából vagy lehetőség szerint az orvostól.

A keresett témák listáját a megelőzéssel (88%) és a betegség kialakulásával (71%) kapcsolatos információk vezetik, de magas a szűrési lehetőségek iránt érdeklődők aránya (52%). A betegség kezelését illetően az elérhető nem gyógyszeres terápiákkal kapcsolatos információk több ember által keresettek (43%), mint a gyógyszeres terápiákkal kapcsolatos írások (24%).

Kiemelt fontosságú az objektív tájékoztatás

A kutatás eredményei alapján megállapítható: a laikusok körében magas bizalom övezi az alternatív gyógyászati termékeket nem csak a daganatos betegségek megelőzése, de kezelése tekintetében is. Kiemelt társadalmi, hatósági vagy akár gyártói-forgalmazói cél kell legyen a készítményekkel kapcsolatos objektív tájékoztatás, a minőségi kritériumok fontosságának hangsúlyozása, hiszen ezek a termékek nem mennek át olyan szigorú ellenőrzésen, mint a gyógyszerek. A fentiek alapján elmondható, hogy ez utóbbiakba vetett bizalom foka alacsony, így a gyógyszeripar és az érintett érdekképviseleti szervek számára is iparági szintű összefogásra lenne szükség, mivel a bizalomhiány a gyakorlatban komoly problémákat vethet fel a betegek compliance-ét vagy adherenciáját illetően. Ezek a tényezők viszont alapvetően határozzák meg egy terápia eredményességét.

A mintáról

A kitöltők demográfiai összetétele véletlenszerűen alakult. Nemek alapján a kitöltők 2/3-a nő, életkor alapján közel 50 százalékuk 50 évnél idősebb, vagyis a téma szempontjából talán leginkább érintett célcsoport magas arányban képviselteti magát. Iskolai végzettségüket tekintve egyharmaduk felsőfokú, minden második válaszadó középfokú, átlagos jövedelemmel.