“Édes teher” – Öngondoskodás és családalapítás Magyarországon 2013-ban

…közben egyre többet költünk létfenntartásra a Gfk kutatása szerint.

A családok pénzügyi helyzete, a megtakarítások magyarországi piaca az elmúlt években komoly átrendeződésen esett át, az utóbbi években egyre inkább az öngondoskodás került előtérbe. Ennek a trendnek számos oka van: a 2008 óta elhúzódó válság gazdasági bizonytalanságot hozott magával, felismerte a lakosság, hogy csak magára számíthat, óriási a hitelállománya, a létfenntartásnak egyre magasabbak a költségei. Mindezek közvetett hatásaként visszaesett a házasságok, növekedett a válások száma, kitolódott a gyermekvállalás időpontja, mindez jelentősen átalakította a lakosság pénzügyi lehetőségeit, megtakarítási szokásait.

A GfK Piackutató Intézet 2013 májusában egy reprezentatív online felmérés keretében vizsgálta a 30-39 év közöttiek kiadásait, megtakarítási szokásait, a karrierépítés és az öngondoskodás közötti összefüggéseket. A kutatás során felmerülő kérdések álltak a Jakupcsek Gabriella által vezetett június 18-án szervezett kerekasztal beszélgetés középpontjában, melynek vendégei Kozák Ákos a GfK ügyvezető igazgatója és az említett élethelyzeteket megélő két közéleti személyiség, Kozma Orsi és Ónodi Eszter voltak.

Pásztor Ildikó, értékesítés fejlesztési és támogatási főosztályvezető elmondta, hogy a kutatás alapján a válaszadók 53%-a szerint már 20-29 éves korban el kellene kezdeni az öngondoskodást, ehhez képest a 30-asok csupán 14%-a nyilatkozik úgy, hogy van annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt.

A beszűkülő megtakarítási lehetőségekre hívja fel a figyelmet az is, hogy a 30-39 éveseknek csak a 17%-a rendelkezik valamilyen megtakarítással. Ez a generáció a kiadásaiból 24%-ot költ lakásfenntartásra, rezsire.

A kutatás válaszadóinak 48%-a jelölte meg elsődlegesen legnagyobb kiadásnak a lakáscélú kiadásokat, míg 36%-uk mondta azt, hogy a legnagyobb tétel a családnak a hiteltörlesztések fizetése. A kötelező kiadások mellett (rezsi, lakáshitel, étel, közlekedés), amelyek összesen 57%-ra rúgnak a harmincas korosztály költségeiből, a kiadások között csak 4-5. helyén jelenik meg a megtakarítás, és ott is csak 10-11%-a említi a válaszadóknak. Pásztor Ildikó szerint ez azért nagyon elkeserítő, mert épp annál a generációnál korlátozott a megtakarítási lehetőség, akiknél fontos (lenne) a jövő tervezése.

Családalapítás a gyakorlatban

A kerekasztal beszélgetés során a két meghívott vendég, Ónodi Eszter színésznő és Kozma Orsi énekesnő mesélt arról, hogy a gyermekvállalás milyen áldozatokat jelentett számára, illetve hogyan befolyásolta karrierjüket.

Ónodi Eszterben elmondása szerint 30-31 éves korában kezdett el megfogalmazódni a családalapítás gondolata. Véleménye szerint kicsit későn indult karrierje, mivel 21 évesen kezdett el főiskolára járni, így elsősorban szakmai kérdés volt számára a családalapítás. „Amikor megláttam egy babakocsit tologató nőt, arra gondoltam, hogy jó lehetne kipróbálni az anyaságot, viszont féltem, hogy vajon kibírja-e karrierem, hogy kiessek egy évre a színház körforgásából. Annyiban szerencsére speciális volt az esetem, hogy időben szóltam a színháznak és nem kellett attól félnem, mint sajnos néhány színésznőnek, hogy nem várnak vissza.” Eszter tudja, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, ugyanis a színész szakma anyagi vonatkozását tekintve is elég rapszodikus. Szüleitől örökölte azt az attitűdöt, hogy még soha nem vett fel hitelt és nem is szeretne, ugyanis tudja, milyen komoly terhet róhat a nyakába.

Kozma Orsi kismamaként már szintén tudja, hogy az élet sok mindent átír, amit a család tervezgetésekor ők maguknak elképzeltek. Korábban ő sem volt tudatos. Szinte meg sem fordult a fejében, hogy félretegyen, vagy spóroljon a családalapításra. Fiatalként a pillanatnak élt és szüksége volt arra, hogy világot lásson. Viszont az egyik legfontosabb kérdés az volt a számára a családalapítás tervezésekor, hogy megtalálja a megfelelő társat, akivel el tudja képzelni jövőjét. Véleménye szerint viszonylag elég későn jött el a nagy ő, viszont amióta megtalálta, sokkal tudatosabban gondolkozik és tervezi pénzügyeit is. Pénzügyekben elmondása szerint férje még mindig sokkal előrelátóbb, mint Orsi. Az énekesnő számára azonban nem csak lelkileg, de anyagilag is nagy biztonságot jelentett a családi segítség.  Hogy elindíthassa gyermekei jövőjét első lépésként baba kötvényben gondolkozik. Szeretné, ha gyermekei felnőtt korukban is tudatosan kezelnék pénzügyeiket, éppen ezért nagyon örülne, ha adódna olyan alkalom a mai fiatalok számára, ahol lehetőségük lenne elmélyülni a pénzügyi kérdésekben.

„Jó lenne, ha már az iskolákban is lenne lehetőség a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Amikor én iskolába jártam a szocializmusban, nem nagyon volt erre lehetőség. De igenis szeretném tudni, hogyan érdemes bánnom pénzügyeimmel, mert az én generációm, aki nem pénzügyi területen dolgozik, nem hiszem, hogy pontosan tudja, mit is jelent mondjuk a tőzsde” – mondta Ónodi Eszter.

Vannak terveink?

A 30-as korosztályban az átlaghoz képest nagyobb arányban (20-30%) jelennek meg a „fészekrakással” kapcsolatos célok, akár lakásvásárlás, akár lakáshitel törlesztése révén vagy épp a lakás bővítése, felújítása. A kicsit idősebbeknél már megjelenik a gyerek „felnevelésével” való tervezés, 32%-ban vannak azok, akik gyermekük jövőjére, taníttatására teszik félre pénzüket. Ugyanilyen arányban (20-30%) találjuk a megtakarítási célok között a váratlan kiadásokat, valamint a munkahely elvesztése miatti jövedelem kiesés pótlását. Kozák Ákos, a GfK ügyvezetője szerint ez egy nagyon szomorú adat; a bizonytalanságot jelzi, hogy az azonnali kiadás a megtakarítási célok között van. „A nemzetközi trendeket elemezve azt kell, hogy mondjam, ez magyar sajátosság. Ennek a generációnak tanulni, utazni kellene vagy épp a gyermekvállalást tervezni” – mondta a kutatásvezető. 

Nyomás nőkön és férfiakon egyaránt

Nagy kérdés, hogy amikor a bizalmi indexek és a gazdasági mutatók mélyponton vannak, hogyan érvényesülhet az életét éppen megalapozó 20-as 30-as generáció. A válság által előidézett bizonytalan pénzügyi helyzet nagyon komoly nyomást helyezett a férfiakra is, akikre hagyományosan a családfenntartás felelőssége hárul. Az egykeresős családok kitettsége a munkaerőpiac változásainak nagyon komoly stresszfaktort jelent. Mindez a nőket is munkakényszerben tartja, tovább nehezítve a gyermekvállalást.

Fotó: Profimedia – Red Dot