Kiáltványt nyújtottak át a csokinyuszik

Az Édességgyártókat képviselő csokinyuszik fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy bár mostanában számos igazságtalan vád érte őket, változatlanul úgy gondolják, hogy sem a húsvét, sem a többi ünnep nem lenne elképzelhető nélkülük és barátaik nélkül.

1. Leszavaztuk a masszát
 

A szövetségi nyuszik és barátaik nem vállalnak közösséget a bevonómasszával. Míg 2006-ban iparági szinten a csokoládéfigurák alig több mint fele készült valódi csokoládéból, addig 2013-ban a Magyarországon kapható figurák 90 százaléka már nem tartalmaz bevonómasszát.

2. Nyuszik kontra Mikulások 1:0

Tavaly összesen több mint 900 tonna húsvéti figurát fogyasztottunk el, ami közel 1/3-ával több a karácsonykor gazdára találó csokimikulások mennyiségének.

3. (Farkas)Nyúltörvények

Bár a nyuszik csábítóak és finomak, szigorú nyúltörvények uralkodnak. A Magyar Édességgyártók Szövetségének tagvállalataihoz köthető szezonális érdességek minőségi, valódi csokoládéból készülnek, a piaci trendeknek megfelelően folyamatos receptúrafejlesztéseken esnek át.

4. Tojásterror

A csokitojások vezetik a húsvéti népszerűségi listát, lekörözve a nyuszikat. Az összes eladott figura 50 százaléka ugyanis csokitojás, mögöttük 45 százalékkal szépnek mondható még a nyulak eredménye, azonban a bárányok, kacsák és csokicsibék lemaradtak a sorban: együttesen is csak 5 százalékot tudhatnak a magukénak. Nem csak mennyiségben, hanem értékben is a tojás vezet egyébként (lásd az alábbi Nielsen diagramot).

5. Mi volt előbb, a nyúl, vagy a tojás?

Egyik sem. Magyarországon először télapófigura készült csokoládéból, de nem csokoládégyárban, hanem cukrászdában, mégpedig a Gerbeaud-ban. A figurák sikerén felbuzdulva aztán hamarosan a csokoládékészítők is észbe kaptak, és gyártani kezdték a figurákat. Az első csokinyulak és tojások a Szentkirályi utcai csokoládégyárban készültek a 30-as években, akkor még nem gépsoron, hanem egyedi öntőformákban.

6. Álruhás télapó?

Tévhit, hogy a csokinyuszik ugyanazzal a gyártóformával készülnek, mint a télapók, csak másként vannak csomagolva. Valójában minden csokoládéfigurához saját öntőformát használnak.

7. Japánban is hazait

Tudtad, hogy Japánban is magyar gumicukrot esznek? Nemcsak a Magyarországon kapható Haribo termékek nagy része készül a nemesvámosi gyárban, de a német, a belga, a holland, az orosz, sőt még a japán üzletek polcain is bőségesen találhatunk itthon gyártott gumicukrokat. 

8. Otthon (l)enni jó

Húsvét környékén dupla annyi darált háztartási kekszet vásárolunk, mint egyébként, több mint 400 tonnát! A magyarázatot a Google statisztikákban találhatjuk meg: a tavalyi év húsvét környéki időszakában a magyarországi Google receptkeresések között első helyen állt a keksztekercs. Nem csoda, hiszen a keksz alapú édességek pillanatok alatt elkészíthetőek, számtalan variációjuk létezik és nem utolsósorban nagyon finomak. A húsvéti készülődés alkalmával jelentősen megnő a marcipán iránti igény is. A marcipán nyuszikat, bárányokat és kiscsibéket, és persze a tojásokat inkább ajándékozási céllal vásároljuk, az otthoni sütés-főzéshez pedig a marcipánmasszát használjuk előszeretettel.

9. Fehérvári legelők

Tudtad, hogy a Milka egy kicsit már magyar is? Az európai piacra szánt csokis kekszeket ugyanis kizárólag a Mondelez International székesfehérvári üzemében gyártják. Nem véletlen tehát, hogy mostanában többen látták a híres Milka tehenet a koronázási fővárosban. A „Novák fivéreket” bemutató tévészpotot ugyanis Székesfehérváron forgatták. Egyébként nem csupán az európai piacra, hanem összesen 4 kontinensre jut el Magyarországról csokoládé, hiszen a Nestlé egyetlen erre specializálódott, diósgyőri gyárából több mint 20 országba exportálunk kifejezetten húsvéti, üreges csokoládéfigurákat.

10. Ropp!

Nemcsak az édesszájúaké a húsvét, bőségesen fogynak ilyenkor a sós ropogtatnivalók is. A húsvéti ünnepek idején 2 millió zacskó Chio chipset eszünk meg, mégpedig elsősorban a legnépszerűbb, hagymás-tejfölös, sajtos, és paprikás ízekben.