A gyermek életének első hat éve alapozza meg a szeretet-kultúráját, magatartását,
A gyermek életének első hat éve alapozza meg a szeretet-kultúráját, magatartását, idegrendszeri fejlődését, s mindezt alapvetően meghatározza az anyával való kapcsolata. A simogatás, ölelés és a jóéjt puszi biztonságérzetet és bizalmi légkört teremtenek – és igazi örömet okoz az édesanyáknak és gyermekének. A Conness Strategy kutatócéggel lefolytatott kutatása során a Pick azt vizsgálta, hogy milyen tevékenységek teszik boldoggá az édesanyákat a gondoskodás keretében elvégzett feladatok közül; az első helyen áll a jóéjt puszi.
Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a meghatározó, melyben elsődleges funkciót tölt be az érintés. Mivel a gyermek életének első pár hónapjában nem tudja követni az anyukáját, a fizikai közelség, az anya láthatása teremti meg a biztonságos légkört.
A kisgyermekek 7-8 hónapos koruktól válnak elég éretté ahhoz, hogy egyszerre kétféle vágy támadjon fel bennük: egyrészt fel akarják fedezni a világot, mindent megismerni, megérinteni, másrészt mégis igénylik egy felnőtt közelségét, amely egyet jelent nekik a biztonsággal. Maga a kötődési rendszer is e két vágy közötti egyensúlyt teremti meg. Az ideális arányoknak köszönhetően a gyermek később magabiztosabbá és együtt érzővé válik, társaságban jobban feltalálja magát, valamint képes lesz valódi érzelmi mélyéggel bíró kapcsolatokat kialakítani.
A szertartásos jóéjt puszi
Az európai kultúrkörökben szokássá vált puszilkodás eredetéről nem sok információ áll a rendelkezésünkre. Vélhetően mongol népcsoportok etetési hagyományaiból származhat, mely egyébként Európában is dívott korábban: a csecsemőt kizárólag az édesanya, vagy egy szoros hozzátartozó által előrágott falatokkal lehetett táplálni. Később már a keleti nomád népeknél a szájból-szájba adott falatokkal egymást is megjutalmazták jelképezve az üdvözletüket és a befogadást. Ennek valamivel kifinomultabb formája a levegőbe, vagy az arcra adott puszi. A huszadik századra pedig már az alvási szokások közé is beivódott jóéjt puszi formájában.
„A jóéjt puszinak szertartás-jellege van: lezárja a napot, mintegy búcsú az eltelt naptól és az édesanyától is” – magyarázza Szvetelszky Zsuzsanna, szociológus. – „Márpedig a szertartások, akár napi, akár éves rítusokról van szó, mindenkinek az életében nagyon fontosak, egy család számára különös összetartó erővel bír. A jóéjt puszi a gyerekek életében a legkedvesebb első szertartások egyike, a szülő és a gyerek kapcsolatának megerősítését szolgálja. Ezzel gyakorlatilag kétszer olyan erős biztonsági rituálé, mint bármely más gesztus.”
Az édesanyákat is boldoggá teszi
A Pick reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar anyák számára különösen fontos a gyermekük lelki és mentális fejlődése.
„Gondoskodás keretében testileg és lelkileg is ügyelnek gyermekeikre, azonban ami leginkább kedves a szívüknek az, ha a gyermekeikkel együtt lehetnek, jóéjt puszit adhatnak neki, együtt tölthetik szabadidejüket, megbeszélhetik velük a nap eseményeit, problémáikat” – hangsúlyozta Dr. Atkári Csaba, a Connes Strategy kutatócég tanácsadója.
Forrás: Cafe PR
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |