1200 éve része napi rituálénknak, több népcsoport szertartással ünnepli a kávéz&
1200 éve része napi rituálénknak, több népcsoport szertartással ünnepli a kávézást, megannyi eljárással számos különféle kávéitalt kérhetünk és készíthetünk otthon is. Voltaire például napi 40 feketét is megivott, Bach pedig még kantátát is írt a frissítőhöz. 6 érdekességet gyűjtöttünk össze, amit nem tudtál Latin-Amerika kávéjáról.
1. Arabica vagy robusta? – az örök kérdés
Az alapvető különbség, hogy a robusta kevesebb gondozást igénylő növény, szinte bárhol megterem, azonban a belőle főzött kávé gyengébb minőségű, ellenben az arabica kávéval, ami sokkal nagyobb odafigyelést igénylő fajta, ám a befektetett munka mindenképp megtérül, hiszen a belőle készített ital aromája, ízvilága, intenzitása sokkal teljesebb, mint a robustáé. A Starbucks italai a világ kávétermésének legjobb 4%-ból, 100%-ban arabica kávéból készülnek, melyet méltányos kereskedelem útján szerez be a kávémárka.
2. Kávécserje és kávéöv
Tudtad, hogy a kávé évelő növény, ami akár 3-4 méterre is megnőne, ha nem vágnák folyamatosan vissza? A kávécserjék az Egyenlítő körüli sávban, a Ráktérítő és a Baktérítő között teremnek, mivel a természeti körülmények és az éghajlat itt a legmegfelelőbbek számukra. Ezt a sávot “kávéövként” is említik.
3. Latin-Amerika kávéja
A latin-amerikai kávétermő régió a világ legnagyobb kávéellátó területét alkotják, melyet rendkívül sokszínű a vulkáni csúcsok, a misztikus inka kultúra, a tápanyagban gazdag fekete talaj, valamint a kávéfákkal teli teraszos domboldalak jellemzik.
4. Magaslatok kávéja az Inka Birodalom szívéből
A régió kávéfajtáinak, így az itt termesztett Peru kávénak a különlegessége, hogy egész évben egyenletes hőmérsékleten, kiegyensúlyozott páratartalom, csapadékmennyiség és napfény mellett 1600 méter tengerszint feletti magasságban nevelik a kávébabokat, melyek ízét nagyban befolyásolják a csonthéjas gyümölcsök, leginkább a dió és a kakaó.
5. A kávécseresznye
Az itt termesztett és kézzel szedett Peru kávét az úgynevezett nedves eljárással dolgozzák fel. A már érett, pirosan pompázó kávécseresznyéket először egy kanyargós betoncsúszdán teknőbe öntik, ahol a gravitáció és a súrlódás segítségével megtörik a gyümölcshúst. Ezután erjesztőtartájba engedik a termést, ahol a víz felszínén lebegő szemek eltávolítása után 18-36 órán át erjesztik, így érve el a különleges, mazsolaszerű aromát.
6. A földektől a reggeliző asztalig
Erjesztés után a cseresznyék újabb mosáson esnek át, mely során a maradék gyümölcshús is eltávolításra kerül. Az így kapott kávébabokat egy centrifugához hasonlító gép segítségével először megszárítják, majd egy utolsó válogatás után zsákokba helyezik. Az Inka Birodalom szívéből származó kávé közepesen testes, melyet a tavasz során a szezon Origin Espresso-jaként kínál a kávézólánc, mellyel a már megszokott italok személyre szabhatók, a diós, kakaós íznek köszönhetően új ízzel gazdagítják a frissítőket.
Fotó: Profimedia – Red Dot
 |
 |
 |
 |
 |