Nemrég az izlandi vulkánkitörés bénította meg a világot, és az utóbbi időben mintha egyre gyakrabban érkeznének hírek mind erősebb természeti katasztrófákról. Valóban egyre többször kell azzal szembesülnünk, milyen törékeny is a civilizációnk, vagy csak napjainkban nagyobb figyelmet kapnak ezek az események? Pánik és hamu Dacára annak, hogy a nyugati társadalmat felkészületlenül érte az izlandi kitörés, […]
Nemrég az izlandi vulkánkitörés bénította meg a világot, és az utóbbi időben mintha egyre gyakrabban érkeznének hírek mind erősebb természeti katasztrófákról. Valóban egyre többször kell azzal szembesülnünk, milyen törékeny is a civilizációnk, vagy csak napjainkban nagyobb figyelmet kapnak ezek az események?
Pánik és hamu
Dacára annak, hogy a nyugati társadalmat felkészületlenül érte az izlandi kitörés, a baj korántsem olyan nagy, mint ahogy látszik. „A világon szinte állandóan vannak vulkánkitörések, és ha egy szunnyadó vulkán újra aktivizálódik, az nagyobb erővel tör a felszínre, mint a folyamatosan pöfögő kisebb kürtők – magyarázza Dr. Karátson Dávid vulkanológus.”Az, hogy milyen mértékben okoz katasztrófát egy kitörés, függ a vulkán közelében lévő települések népsűrűségétől is. „A vulkáni talaj jó termőföld, ezért előszeretettel költöznek ilyen helyre az emberek. A Vezúv például már 2000 éve szunnyad, ha kitörne, hatalmas katasztrófát okozna, hiszen a közelében lévő városban, Nápolyban kb. 2 millió ember lakik” – mondja a vulkanológus, akitől azt is megtudtuk, hogy az Eyjafjallajökull-ból felcsapódó gőz azért lövellt közel 10 km magasra, mert a feltörő láva a vulkánt borító jéggel találkozott. A gőzfelhő tehát teljesen ártalmatlan, mi azonban a helyzet a hamuval és mérges gázokkal?
„Ezek csak a vulkán közvetlen környezetében élő állatokat veszélyeztethetik, hiszen egy idő után felhígulnak a levegőben – mondja dr. Juhász Árpád geológus, aki saját szemével is látta áprilisban a működő vulkánt Izlandon. – A vulkáni hamu ártalmatlan az egészségre, én is hoztam haza egy üveggel belőle. Ez nem égéstermék, hanem a robbanás következtében apró szemcsékre széthulló kőzet, nincsenek benne illékony anyagok.”
21. század – a csapások ideje?
A szakértők szerint nem igaz, hogy a katasztrófák időszakát éljük.
„A különböző földrengéseknek és vulkánkitöréseknek nincs egymáshoz közük. A földkéreg lemezei egymástól függetlenül mozgolódnak és teljesen véletlenszerű, hogy hol összpontosul annyi energia, amely megrengeti bolygónkat – mondja dr. Karátson Dávid. – Tévhit az is, hogy a bolygó magmája (vagyis a Föld belsejében lévő olvadt kőzet) tágulna, ezért sűrűsödnek a földrengések, kitörések. A tudomány mai állása szerint épp ellentétes folyamat zajlik: a Föld belseje egyre hűl.”
„1980 és 1990 között sokkal több volt a földrengés, mint napjainkban, azt az időszakot inkább lehetett a katasztrófák évtizedének keresztelni” – folytatja dr. Juhász Árpád. (Az elismert geológusnak könyve is jelent meg ezzel a címmel – a szerk.)
Van nagyobb probléma
A vulkánoknál és a földrengéseknél valósabb veszélyt jelent a környezetszennyezés. Egy nagyobb vulkánkitörés hatással lehet a klímára is.
„Az elmúlt 2000 évben feljegyzett vulkánkitörések legnagyobbika is csupán 0,5 Celsius fokos légköri lehűlést okozott. A civilizáció által kibocsátott üvegház-gázok azonban mára már +2 fokos melegedést eredményeztek a klímában – teszi hozzá a szakértő.”
„A meteorológiai katasztrófák aggasztóbbak a geológiai csapásoknál. Míg az utóbbiak száma csökkent az elmúlt évtizedben, addig az előbbiek egyre sűrűbbek. Az üvegház-hatás miatt felmelegedő tengervíz olyan légköri folyamatokat eredményez, amelyek radikálisan megváltoztatják időjárásunkat – teszi hozzá dr. Juhász Árpád. – Egyre több az erős ciklon, a hurrikán, a szárazság okozta tűzvész. Az is kimutatható, hogy a tájfun időszaka mára egy hónappal kitolódott.”
Riogatás vagy valós veszély?
A 2012-es víziók földbe csapódó meteoritzáporról és kisbolygókról, végzetes napkitörésről és mindent elpusztító szupervulkánokról is szólnak. Valóban ennyi minden fenyegetné kis kék bolygónkat?
„A szupervulkánok óriási összeomlott kráterek, amelyeket nehéz észrevenni, kitörésük ereje hatalmas, a felszabaduló energia egy üstökös vagy egy aszteroida becsapódásával hasonlítható össze. Azonban ezek a vulkánok csak több tíz- vagy százezer évente törnek ki – magyarázza dr. Juhász Árpád. – Az egyik leghíresebb szupervulkán az amerikai Yellowstone park alatt húzódó, amely becslések szerint 600 000 évente tör ki. Egyes kutatók szerint a Yellowstone utolsó kitörése 640 000 évvel ezelőtt volt, így időszerű lenne egy újabb. Azonban ezek az adatok mind csak becslések, ezért kár lenne bármilyen következtetést levonni belőlük.
Hasonló a helyzet kisbolygókkal is. A mai tudomány már pontosan ismeri azokat, amelyek érinthetik a Naprendszert, esetleg keresztezhetik a Föld pályáját. Azonban kiszámítani szinte lehetetlen, hogy ütköznek-e a Földdel vagy sem. (Bolygónk történelmében már többször előfordult, hogy belecsapódott valami. Ilyen volt például 65 millió éve a dinoszauruszok kihalását okozó katasztrófa is.) Bár reális veszélyt jelenthet a becsapódás, mivel nem tudjuk, történik-e egyáltalán ilyen a következő több tízezer évben, ettől tartani irreális félelem – nyugtat meg dr. Juhász Árpád. – A napkitöréseket a Föld mágneses mezeje semlegesíti, míg a meteoritok általában elégnek, amint a bolygó légkörébe érnek, ezért ezektől sem kell tartanunk.”
Szöveg: Tamássy Zsófia
A cikk folytatását megtalálod a júniusi Wellness magazinban!
 |
 |
 |
 |
 |