Olvasónk, Betti egy levélben arról panaszkodott, hogy szinte sohasem tud nemet mondani. „Néha olyan érzésem van, hogy az emberek kihasználnak, de mégis, szinte mindenkinek mindenemet odaadom, ha kéri. Akkor is, ha nekem szükségem lenne rá, mert egyszerűen nem akarom, hogy önzőnek tartsanak” – vallja be töredelmesen. Ahogy elolvastuk levelét, a szerkesztőségben is előkerültek a sztorik. […]
Olvasónk, Betti egy levélben arról panaszkodott, hogy szinte sohasem tud nemet mondani. „Néha olyan érzésem van, hogy az emberek kihasználnak, de mégis, szinte mindenkinek mindenemet odaadom, ha kéri. Akkor is, ha nekem szükségem lenne rá, mert egyszerűen nem akarom, hogy önzőnek tartsanak” – vallja be töredelmesen. Ahogy elolvastuk levelét, a szerkesztőségben is előkerültek a sztorik. Ki az anyukájának nem mondja meg, hogy kihagyná a szombati közös ebédet, ki a barátnőjének, hogy ne szervezzen mozival egybekötött kocsmatúrát, mert lustálkodni lenne kedve a hétvégén. Rájöttünk, hogy mindannyiunk életében van egy kis nyelnivaló… csupa olyan bosszantó apróság, amit egy kedves, de határozott elutasítással könnyű lenne rendezni. Na de hogyan?
Megkérdeztünk titeket és szakértőnket, dr. Belső Nóra pszichiátert, hogyan vágjunk bele.
A te lelked a lényeg
„Múltkor a barátnőm azt kérte tőlem, hogy a határidők miatt éjszakáig dolgoznia kell, viszont másnap a szülinapjára egy tálca muffint kellene bevinnie a kollégáinak (így szokás náluk, az ünnepelt hozza a sütit) – vagyis készítsem el helyette én a finomságot, majd reggel beugrik érte. Meglepődtem a kérésen, hiszen tudtam, hogy tudja, én sem érek rá… Duzzogtam magamban órákat, aztán persze mégis megcsináltam helyette a dolgot” – meséli Kata, aki egy multinál dolgozik marketingesként.
Senki sem tagadja, hogy érezte már magát kínosan azért, mert nemet kellett volna mondania egy szituációban, mégsem ment. De vajon miért?
„Ez attól függ, hogy ki mennyire akar a környezetének vagy saját magának megfelelni – magyarázza a pszichiáter. Ha az előbbi érvényesül, akkor gyakran érezzük kínosan magunkat, míg ha kizárólag a saját értékrendszerünk alapján döntünk, könnyebben mondunk nemet. A „nem” tanulásának kimondása még a gyerekkorunk hajnalán, a dackorszakban kezdődik, ebben az időszakban kezdjük feszegetni saját határainkat. Sajnos annak van nehezebb dolga, akit gyerekként erősebben fogtak, a szülei, mert az ilyen gyerek egész életében a szülőnek akar majd megfelelni, nehezebben tud kialakulni a saját értékítélete és az érdekeit is kevésbé tudja majd érvényesíteni.”
1. lépés: Tudatosítsd magadban, hogy te kinek akarsz megfelelni. Nem az számít, amit te gondolsz, vagyis már megint feláldozod magad? Az anyukád duzzogó arcát látod, esetleg aggódsz, mit szólnak a döntésedhez mások? Akkor azon kell dogoznod, hogy csak a magad lelkiismerete számítson, ha nemet kell mondanod.
Az egészséges önérvényesítés fejleszthető
„Évek óta dolgozom ugyanannál a cégnél, és mivel a főnököm látja, hogy minden munkát becsületesen megcsinálok, akár túlóra árán is, újabb és újabb feladatokat bíz rám. Nem merek nemet mondani, mert félek, hogy elveszítem az állásom. A magánéletem már romokban hever, hiszen az estéimet is az irodában töltöm” – panaszkodik a hirdetésszervező Mariann.
A visszautasítás ez esetben a nárcisztikus hajlamú főnök egóját sértheti, ezért a kommunikációs stílust úgy kell irányítani, hogy a másik fél ne érezze sértve magát és megértse, hogy az újabb túlóra elutasítása önérvényesítésünk eszköze.
Van, akit a barátok tudnak kellemetlen helyzetbe hozni, míg mást anyagi téren lehet „szorongatni”. Hogy ki melyik helyzetben képtelen nemet mondani, az attól függ, hogy kit hogyan neveltek gyerekkorában. Aki csak akkor kapott szeretetet, ha megfelelt, azt elsősorban az érzelmi döntések meghozatala bizonytalanítja el, míg akitől például a zsebpénzét vonták meg, ha nem hozott jó jegyet, az valószínűleg képtelen lesz kiállni magáért a munkahelyén, mert egzisztenciális fenyegetettségként éli meg a hétköznapi szituációt.
2. lépés: Te is tudod, hogy minden csoda három napig tart. Persze ha eddig te voltál az, aki sosem mondott nemet, erősen megleped majd a környezetedet határozott fellépéseddel. Igen, biztosan meg fognak sértődni páran, de meglátod, lassacskán elfogadják ezt az új arcodat is. Csak ne hátrálj meg, ha már egyszer belefogtál!
Ne tedd magad zárójelbe!
„Szabadidőmben kirándulni, túrázni szeretek, a párom pedig legszívesebben egy gyógyfürdőben áztatja magát. Ha elhatározom magamban, hogy igenis nemet mondok, akkor is meg tud győzni és végül az ő programját választjuk. Hogy tudnék ezen változtatni?” – panaszkodik a főiskolás Klári.
Ha minden alkalommal lemondunk saját programunkról, és a vágyaink nem teljesülnek, ezzel valószínűleg az önbizalmunkat, s ha ez többször is előfordul, végül a személyiségünket ássuk alá. Világosan meg kell mondanunk, hogy ezen a hétvégén kirándulunk, ha pedig legközelebb ráérünk, ő választhatja ki a fürdőt.
„Ha nem tanultuk meg gyerekkorban a nem kimondását, felnőttkorban sem késő elsajátítani. Egy-két beszélgetés nem árt egy jó szakemberrel, mert előfordul, hogy önbecsülési probléma, önbizalomhiány áll a háttérben – teszi hozzá a pszichiáter. – Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert saját magukat háttérbe szorítják. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában kérhetjük pszichológus segítségét. Merjünk bátran nemet mondani, álljunk ki a saját igazunkért!”
3. lépés: A magabiztosság, az egészséges önérvényesítés fejleszthető és tanulható! Ezt nem csupán szavakkal, de testbeszédünkkel: nyílt tekintetünkkel, határozott és nyugodt hangunkkal, egyenes testtartásunkkal is kifejezhetjük. Ha összhangban van a testünk és a mondandónk, megkönnyítjük a konfliktushelyzetek megoldását.