Szakíts, ha bírsz! – Tippek notórius újrakezdőknek

Tartós párkapcsolataink dinamikáját legszemléletesebben egy olyan görbével ábrázolhatnánk, amelynek kimagasló hullámhegyeit bizonyos időközönként kisebb-nagyobb árkok szakítják meg. Az állandó újrakezdők, az úgynevezett „bumeráng-párok” esetében ezek a hullámhegyek és -völgyek akár naponta váltják egymást: feszült hétköznapokat követő fájdalmas szakítás, majd az egymásra találás felülmúlhatatlan öröme.

Ha hiányzik a bizalom

A kérdésre, hogy az ilyen párok miért nem tudnak tartósan harmonikus kapcsolatot kiépíteni egymással, nem egyszerű a válasz. Váltig állítják, hogy kötődnek és vonzódnak egymáshoz, ennek ellenére a közös élet mégsem nyújt biztonságot számukra. A találkozásokat vagy az egyik, vagy mindkét fél fojtogató kényszernek érzi, és kapcsolatukat bizonytalansággal teli, nyűgös teherként élik meg. Nem bíznak saját helytállásukban, ahogy társuk kitartásában sem. Nem hisznek a viszony stabilitásában és híján vannak a pozitívumokkal kecsegtető közös jövőképnek is. Félnek attól, hogy rossz döntést hoztak, amikor belevágtak a kapcsolatba, a végleges szakítás mégis félelemmel tölti el őket. Egy egészségesen működő tartós kapcsolatban a felek közös erővel dolgoznak problémáik megoldásán, míg a bumeráng-viszonyok résztvevői kétségeik miatt meg sem kísérelnek együttműködni, ezért a fajsúlyosabb konfliktusok szakításba torkollanak.

Párkapcsolat – újratöltve

Számos mozgatórugója lehet a „se veled-se nélküled” szerelemnek, amely ebben az érzelmi kettősségben tartják a feleket.

Van jobb?

Sokak számára nehéz eldönteni, hogy egy párkapcsolat „elég jó”-e ahhoz, hogy benne maradjanak, vagy inkább véget vessenek neki. Számos pár úgy szakít, hogy elvarratlanul hagyja a szálakat. Egyszerűen csak kilépnek a kapcsolatból, ha a másik nem úgy viselkedik, ahogy azt ők elképzelik. A lerendezetlen dolgok miatt azonban a szerelem képes újra fellángolni, ha elcsitulnak a kedélyek, és a felek rájönnek, hogy egy esetleges új viszonyban is felmerülhetnek ugyanezek a gondok.

Önbizalomhiány

Az alacsony önértékelés általában a nőket kényszeríti vissza vagy tartja bent egy döcögősen működő kapcsolatban. Ha megszokjuk a szeretet nélküli bánásmódot, egy idő után elhisszük, hogy más szerelmét sem érdemeljük meg. Csorbult önbizalommal a szakítást is nehezebb feldolgozni, emiatt sokan újra és újra visszacsábulnak az exükhöz.

Szenvedély kell?

Egy friss kapcsolat érzelmileg túlfűtött, hiszen a felek épp felfedezik egymást. Idővel azonban a szenvedély átalakul. Ha a szerelem fogalmát ehhez a kezdeti lángoláshoz kötjük, hamar úgy érezhetjük, hogy ellaposodott a viszony. A szakítással járó dráma, majd az újrakezdés önfeledt öröme újra és újra felszíthatja a szenvedélyt.

Rossz sémák

Párválasztásunkat gondolkodásbeli és viselkedési sémáink irányítják. Ha valakinek az a beidegződése, hogy őt mindig elhagyják, automatikusan olyan párt fog keresni, aki alátámasztja ezt a sémát, tehát elérhetetlen vagy megbízhatatlan. Ha tudatosítjuk magunkban ezeket a rossz beidegződéseket, végre olyan társat kereshetünk, aki valóban boldoggá tesz minket.

Kötődési zavar

Az ambivalens párkapcsolati magatartásáért az esetek jó részében a korai anya-gyerek kapcsolat nehézségei is felelőssé tehetők. A szeretetre éhes, ám állandó bizonytalanságra ítélt kisgyerek bizalmatlan felnőtté válik, aki képtelen lesz stabil társas kapcsolatok kialakítására. A csalódások pedig csak tovább mélyítik bizonytalanságát.

A cikk folytatását elolvashatod a Wellness magazin legfrissebb számában!