Felmelegített kapcsolatok – működnek?

Anita szerint semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen, a tüske bennünk marad, de legalábbis sokáig tart elfelejteni. „A párommal ellaposodott a kapcsolatunk, egyre több volt a veszekedés, majd közös megegyezéssel szétköltöztünk, úgy éreztük, hogy nincs más választás. Egy darabig mindenki élte a saját életét, de fél év múlva jelentkezett a párom, hogy ő úgy érzi, hogy én vagyok az élete értelme és legyünk újra együtt. Bennem sokáig ott voltak a veszekedések emlékei, nem tudtam ilyen könnyen átprogramozni magam. Azok a dolgok, amiket egy-egy ilyen alkalommal a fejemhez vágott, megmaradtak a fejemben és képtelen voltam túllépni rajtuk. Mindenesetre megpróbáltuk, de rövid időn belül kiderült, hogy mi nem egymásnak születtünk.”

Balázs két éves kapcsolatának vetett véget, amikor megtudta, hogy a lány, akit elmondása szerint mindennél jobban szeretett, kitekinget a kapcsolatból. Majdnem egy évet éltek egymástól távol, de végül mindketten az újrakezdés mellett döntöttek. „Megbeszéltük, hogy mi volt a hiba, és igyekszünk nem elkövetni a jövőben. Eddig működik – mondja – hét hónapja vagyunk újra együtt, de jobb, mint előtte. Szerintem érdemes volt.”

Márti azonban megbánta, hogy újrakezdte, ahogy fogalmaz: vele elbántak és megbosszulták a szakítást. Párja, Róbert, egy egyéjszakás kaland után tette lapátra a lányt, de nem sokkal később felkereste, hogy mindent megbocsát, csak legyenek újra együtt. Márti sokat gondolkodott rajta, mert ismerte annyira a fiút, hogy tudta, ilyen könnyen nem felejti el, ami történt, de annyira bizonygatta, hogy túl van a dolgon, hogy végül igent mondott. Aztán szervezett a lánynak egy szülinapi partit, ahová olyanokat is meghívott, akiket Márti nem ismert. Majd amikor a legjobb volt a hangulat, gondoskodott róla, hogy a lány rajtakapja, amikor egy számára ismeretlen lánnyal hempereg a közös ágyukban. „Sajnos igazam lett. De még úgy is rosszul esett, hogy tudtam, elég szánalmas így bosszút állni. Tudom, hogy nem volt szép, amit én elkövettem, de egyrészt én bevallottam neki – lehet, ha nem teszem, ma sem tudja. Ő viszont nyilvánosan tette ezt, úgy, hogy közben úgy tett, mintha elfelejtette volna a régi sérelmeket. A magyarázat volt mégis a legszánalmasabb: azt mondta, hogy azért tette, mert azt hitte, hogy újra megteszem.”

Érdemes egy már “bukott” kapcsolatot újrakezdeni?

Geist Klára pszichológus szerint erre nincs sztereotip válasz. Függ a felek érettségétől, a kapcsolatban maradt erőforrásoktól, új szintre tudják-e helyezni a kapcsolatot, megtanulják-e kezelni a korábbi konfliktusokat.

Általában több újrakezdési próbálkozás után, tipikus “se vele, se nélküle” helyzetben, jobb ha végre megpróbálnak elszakadni végleg. Sokszor a két ember problematikája annyira kiegészíti egymást (pl. dependens – nárcisztikus, domináns – alárendelődő stb. felállásban), hogy az elszakadás szinte lehetetlen.

A szakember szerint akkor lehet sikeres egy újrakezdés, ha nem a partner “megtérésére”, megváltozására várunk, hanem megpróbáljuk a saját részünket látni a kapcsolat megromlásában és ezen dolgozni, akár pszichoterápiában is. Arra se számítsunk, hogy a másik ember megváltozik. A viszony az, ami változtatható, például több elfogadással, türelemmel, jobb kommunikációval. Az pedig illúzió, hogy ne hánytorgassuk fel a régi sérelmeket. „A kapcsolat múltja mindig jelen van, ám ki lehet beszélni, fel lehet dolgozni a sérelmeket. Leginkább nyitott kommunikációval” – mondja a pszichológus. „Csak akkor bízhatunk egy már “bukott” kapcsolatban, ha úgy érezzük, tudtunk szabadok lenni és fejlődni a kapcsolatban, ami valami máson “csúszott el”. Érdemes az egyéni jövőképeket is egybevetni, hogy a közös jövőképpel szinkronban vannak-e, és fontos, hogy van-e egyáltalán jövőkép.”

Mire figyeljünk, amikor újrakezdünk egy kapcsolatot?

„Csak akkor érdemes újrakezdeni, ha megmaradt a kapcsolatba vetett hit és biztosak vagyunk abban, hogy nem a magánytól való félelmünkben, vagy jobb kapcsolati alternatíva hiányában megyünk bele. Vagyis a másik embert tudjuk újraválasztani és nem a langyos kapcsolatba menekülünk vissza. Ennek megítéléséhez persze jó önismeret kell” – mondja a szakember.