Határozatlan a pasid? Vedd rá, hogy lépjen végre!

Gyuri kisvárosban nőtt fel, teljes családban, testvérek között. Sportolt, jól tanult és sikeres vállalkozó lett belőle. Még szinte gyerekfejjel ismerte meg Renátát is, akivel 7 évig jártak. A lány az évek alatt egyre határozottabban adta Gyuri tudtára, szeretné, ha megkérné a kezét és az esküvőt követően családot alapítanának. De a fiúnak csak nem akaródzott megtennie ezt a sorsdöntő lépést. Végül a család és a barátok nyomására Gyuri mégis házasember lett. Szemmel láthatóan azóta is boldogok.

Kriszta közeli ismerősöm. Ő a párjával, Csabával nem áll még ilyen komoly elhatározás előtt, csupán azt kellene eldöntenie a fiúnak, elutazzanak-e idén nyaralni: kettesben, először. A fiú képtelen egyenes választ adni, Kriszta meg nekem panaszkodik. Joggal merül fel a kérdés: ennyire határozatlanná váltak a férfiak? Erről írok most neked, kedves olvasóm.

Apák és fiaik

A ’70-es években még könnyű dolguk volt a férfiaknak, mert kevesebb kédésben kellett dönteniük. Neked talán már nehéz elképzelned, esetleg a régi filmeken láthattad, hogy nem voltak plázák, nem volt annyi vonzó cucc, ami vásárlásra, választásra csábított. Hiánygazdaságnak hívták. Ha apád villogni akart a csajok előtt a kocsijával, akkor körülbelül öt autótípus közül választhatott, miután éveket várt rá. Akkortájt ritkaságszámba menő, mai szemmel nézve mégis rendkívül szerény kincsek birtoklásáért küzdöttek. Egy menő, bár ősrégi zakóért, egy üveg orosz pezsgőért, esetleg nyugati bakelitlemezért vagy zenei újságért… A párválasztás is konkrétabb modellek alapján történt: mai ésszel fura lehet, de a házasság kevésbé szólt a szerelemről, sokkal inkább bajtársias, gazdasági életközösséget jelentett. Külföldre utazni csak ritkán lehetett, a karrieredet pedig a pályaválasztási tanácsadó rajzolta meg. Mindent összevetve a többség jóval szűkebb döntési lehetőségekkel rendelkezett.

Egy mai fiú a felnőtté válás határán akár évtizedeket képes eltölteni, ha akar. Csakhogy a reklámokban, plázákban, fitnesztermekben kikerülhetetlenül szembejönnek az elvárások: milyen legyen, mit viseljen, milyen életformát válasszon, ha jó pasi akar lenni. Ma elsősorban mindenki szabad és független akar lenni. Mégis, az Elég kockás-e a hasizmom?; „Melyik autó elég kúl?; Melyik ruha a legmenőbb? és a Honnan szerzek minderre elég pénzt a lehető legkevesebb munkával, hogy legyen időm a hasizmomra?” dilemmákba úgy tudnak beleragadni, mint kismacska a szurokba. A választás szabadságának rabjává válnak. Mert a „minden lehetséges” világa nem a döntés szabadságát kínálja, sokkal inkább szorongással tölt el és elbizonytalanít. Ha a szabadság túl kicsi, akkor megnyomorít, ha túlságosan nagy, akkor szétzilál, félelemmel tölt el.

A cikk folytatását elolvashatod a Maxima magazin legfrissebb számában!