Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen […]
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
Nincs könnyű helyzetben, aki jó minőségű és hazai terméket akar vásárolni. Nehéz eldönteni, hogy amit veszünk, valóban igazi minőséget képvisel-e, vagy csak szép a csomagolása. Nehéz eligazodni az élelmiszerek eredetére vonatkozó jelzések között is, hiszen sok terméken díszeleg valamilyen magyar eredetre utaló jel, ám ezek jelentős része semmiféle garanciát nem jelent arra nézve, hogy az illető terméket valóban Magyarországon, magyar alapanyagokból gyártották.
A sertéshúsnál és sertéshúskészítményeknél viszont a minőség és a hazai eredet jegyben jár. „A magyar sertéshúsról általánosságban elmondható, hogy jobb minőségű és ízletesebb, mint az importált termékek. Ennek az az oka, hogy Magyarországon még mindig zömmel gabonaalapú tápot kapnak az állatok” – mondja Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A gabonaalapú takarmányból legalább három kilogramm kell az állat egykilós súlygyarapodásához, míg a „korszerű” holland takarmánychipsből ehhez jóval kevesebb is elég.
Csakhogy a nagy hatékonyságnak súlyos ára van: a végeredmény sokkal gyengébb. A modern tápokkal etetett sertés húsa kevésbé ízletes, mint a hagyományos takarmányon tartott sertésé, ráadásul vizenyős és sütéskor sokat veszít súlyából. A vizenyősség, az íztelenség és általában a gyenge alapanyag a feldolgozott termékeknél is tetten érhető, ezért az ilyen gyártók több állományjavítót, pácot és fűszert használnak, mint azok, akik minőségi alapanyagból dolgoznak.
Magyar takarmányon nevelt, itthon feldolgozott sertéshúshoz vagy húskészítményhez úgy jutunk a legnagyobb eséllyel, ha a csomagoláson megkeressük az ovális hatósági állatorvosi pecsétet és annak közepében a HU országjelzést. A HU jelet tartalmazó pecsét láttán biztosak lehetünk benne, hogy a legszigorúbb magyar élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő, ellenőrzött terméket veszünk, más szóval ilyen jelölésű termék csak akkor kerülhet a boltokba, ha a gyártó üzemet a magyar hatóságok ellenőrizték és minden szempontból megfelelőnek találták. Az országjelzés a feldolgozási hely szerinti országot jelöli, de a HU jellel ellátott húsoknak a legtöbb esetben az alapanyaga is magyar, hiszen a hús szállítása költséges, így a hazai tenyésztők itthon továbbra is versenyképesek.
„Ha a hús magyar eredetű, akkor a hatósági pecsét azt is garantálja, hogy az állatorvosi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzések a tenyésztőknél kezdődtek, a vágóhidakon folytatódtak és a feldolgozó üzemekre is kiterjedtek. Az asztalunkra kerülő hús így nemcsak finom, de minden szempontból meg is felel a szigorú magyar élelmiszer-biztonsági szabályoknak” – mondja Éder Tamás.
 |
 |
 |
 |
 |