A zöldség és a gyümölcs is a legkedveltebb élelmiszerek között van

 Zöldséget nagyjából hetente, gyümölcsöt pedig másfél hetente vásárolunk. Összmennyiséget tekintve gyümölcsből almát és dinnyét, zöldségből burgonyát veszünk a legtöbbet.

Élelmiszer vásárláskor arra helyezzük a hangsúlyt, hogy egy termék megérje az árát. Többen vannak, akik előbb a termék árát nézik meg, mint azok, akik az eredetét.

A GfK Hungária Consumer Tracking felmérése 2010. január 1. óta méri folyamatosan a magyarországi háztartások friss zöldség és gyümölcs vásárlásait. A kutatásból egy forrásból lehet információt szerezni a vásárlás helyszínéről, a megvásárolt termékekről és a vásárlókról is.

A hazai háztartások által friss zöldségre és gyümölcsre elköltött 226 milliárd forintos éves összeg a második legnagyobb a vizsgált termékkategóriák között. Első helyen a friss húsok és a tőkehúsok állnak.

Kedvelt, gyakran fogyasztott és vásárolt élelmiszer

A zöldség és a gyümölcs is a legkedveltebb és leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek között szerepel a magyarok étrendjében. A legnépszerűbb ételek és élelmiszerek között találjuk a hagyományos főzött leveseket, a szárnyas húst, a burgonyát, valamint a különféle egyéb zöldségféléket, a gyümölcsöket és a sajtot. Ezeket az ételfajtákat a magyaroknak több mint 90 százaléka fogyasztja.

Majdnem minden magyar háztartás vásárol különböző rendszerességgel a friss zöldségek, gyümölcsök közül. A legtöbben – tízből kilenc háztartás – paprikát, amit a paradicsom, a banán, a vöröshagyma és a sárgarépa követ, melyeket tízből legalább nyolcan vásárolnak.

2010-ben a hetente átlagosan 1-2 alkalommal vásárolt friss zöldségekből és gyümölcsökből a leggyakrabban paprikát vettünk, 20 alkalommal. Ezt követi a burgonya és a paradicsom évi 16-16, majd az alma 13 vásárlási alkalommal.

Még mindig népszerűek a piacok és a zöldségesek

A friss zöldség és gyümölcs beszerzések még mindig nagy arányban történnek a hagyományos piacokon, a kistermelőktől, vagy utcai árusoknál. Ezek a helyszínek adják az összes megvásárolt mennyiség 27 százalékát. A zöldség és gyümölcs árusításra specializált boltok a teljes mennyiség 14 százalékát, a láncba szerveződött és a független kis vegyes boltok pedig együttesen a vásárlások 12 százalékát adják.

Egyre fontosabb helyszínek a modern kiskereskedelmi egységek is. Tavaly a háztartási zöldség-gyümölcs vásárlások 45 százaléka történt valamelyik hipermarket, szupermarket, vagy diszkont láncban.

Az alma és a burgonya a nyerő, de a déligyümölcsöknek is sok vásárlója van

Gyümölcsvásárlásainkban – az összmennyiségeket tekintve – a két hagyományos, itthon is megtermő gyümölcs, az alma és a dinnye áll az élen. Az alma adja a teljes háztartási gyümölcsvásárlások 25, a dinnye pedig a 17 százalékát. Ezek mellett a déligyümölcsöket is igen kedveli a hazai fogyasztó, melyek 2010-ben az összes gyümölcsvásárlás 37 százalékát tették ki.

A vásárolt mennyiséget tekintve a zöldségeknél a burgonya áll az első helyen, hiszen 36 százalékát teszi ki az összes zöldségvásárlásunknak. Ezt követi a káposzta, a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom 10-10 százalék alatti piacrészekkel.

Sokan csak keveset vásárolnak

Ugyan a legtöbb hazai háztartás vásárlója a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek, a vásárlások mennyiségében azonban jelentős különbségek figyelhetők meg.

„A friss zöldségek és gyümölcsök teljes megvásárolt mennyiségének a felét a vásárlóknak csak mindössze 16-17 százaléka veszi. Ezek a háztartások a leginkább almát, dinnyét, barackféléket, szőlőt és a burgonyát vesznek.   Ők részesítik előnyben a hagyományos piacokat, a zöldségeseket és a kistermelőktől beszerezhető termékeket” – mondta Sánta Zoltán a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere.  

„Ezzel szemben a hazai háztartások nagyobb része – közel 60 százaléka – kisebb mennyiséget vásárol csak. Ők összesen a teljes megvásárolt mennyiség 20 százalékát adják. Ez a nagyszámú hazai háztartás leginkább a déligyümölcsöket részesíti előnyben és a hagyományos beszerzési helyekkel szemben leginkább hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban szerzi be a termékeket” – tette hozzá Sánta Zoltán.  

A jó ár/érték arány is fontos; nem elég, ha hazai

Az élelmiszer vásárlásaink során egyre inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy egy termék megérje az árát. Egy termék hazai eredete csak a megfelelő ár/érték arány megléte esetén játszik döntő szerepet a vásárlási döntések során. Nincs ez másként a zöldség, gyümölcsök terén sem. 

Forrás: GfK Hungária