Németországban jóformán népbetegségnek számítanak az alvászavarok: a 82 millió lakos közül minden harmadiknak megkeserítik az életét. A baj ellen altató tablettákkal lehet védekezni – vagy pedig azzal a “szenderítő itallal”, amelynek receptjére nemrég kért szabadalmi oltalmat egy müncheni cég. A nedű nem más, mint tej – viszont különleges tej. Rendkívül magas ugyanis a benne lévő […]
Németországban jóformán népbetegségnek számítanak az alvászavarok: a 82 millió lakos közül minden harmadiknak megkeserítik az életét. A baj ellen altató tablettákkal lehet védekezni – vagy pedig azzal a “szenderítő itallal”, amelynek receptjére nemrég kért szabadalmi oltalmat egy müncheni cég.
A nedű nem más, mint tej – viszont különleges tej. Rendkívül magas ugyanis a benne lévő alváshormon, a melatonin aránya. Ez az anyag szabályozza valamennyi emlősállat (és az ember) nappal-éjjel ciklusát. A melatonin kizárólag sötétben kerül a vérbe – tehenek esetében pedig a tejbe.
Ezt az adottságot használták ki bajorországi kutatók. A müncheni Milchkristalle GmbH szakemberei olyan fejési módszert dolgoztak ki, amelynek révén a többszörösére növelhető a tej melatonin-tartalma. Bár a tejről régóta ismert, hogy van benne alváshormon, a nagyüzemi tehéntartás körülményei között ennek a mennyisége minimális. Egyrészt azért, mert az ilyen istállókban még éjszaka is erős fényű lámpák világítanak, másrészt az állatoknak adott takarmányban alig van olyan alapanyag, amely serkentené a melatonin képződését.
A müncheni módszer lényege: az istállóban éjjel csak vörös, narancs és sárga fénykeveréket adó lámpák égnek. E fénysugarak hullámhossza nem csökkenti a tejben képződő melatonin mennyiségét. A tehenek ugyanakkor látnak, ami szintén fontos, mert teljes sötétségben elveszítenék tájékozódásukat, nyugtalanná válnának, egymás felé döfnének, ami megnehezítené a fejést – a tejükben pedig szinte nullára redukálná a melatonint.
A fenti fényspektrum hatására az állatok nyugodtak maradnak, viszont szervezetük úgy reagál, mintha teljes volna a sötétség: beindul a melatonin termelése – árulta el a Berliner Morgenpost című újságnak Tony Gnann, a Milchkristalle igazgatója. A másik serkentő tényező a takarmány. A tehenek egyfajta gyógynövény-keveréket kapnak, amelyhez jócskán kevernek gondozóik lucernát. Ez a hereféle növény nemcsak rendkívül gazdag fehérjében, de sok benne a tryptophan, amely viszont a melatonin-termelés “alapanyaga”.
A teheneket hajnali 2 és 3 óra között fejik, a fejőgép csöveiben áramló tej 25-ször annyi melatonint tartalmaz, mint a boltokban kapható biotej. A jobb eltarthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében a “csodatej” kristályosított por alakban kerül forgalomba. Lefekvés előtt egy órával tejbe, joghurtba vagy más tejtermékbe keverve kell bevenni – és a hatás garantált. A kísérleti személyek – akik között “éjjeli baglyok” is voltak – könnyen elaludtak, átaludták az egész éjszakát, reggel pedig a szokásosnál kipihentebben ébredtek. Némely altatóval szemben az új szernek, amely már kapható német gyógyszertárakban, semmilyen mellékhatása nincs.
És mi van a tehenekkel? Őket megfosztják éjjeli nyugalmuktól csak azért, hogy az emberek nyugodtan tölthessék az éjszakát – kérdezhetik állatvédők. Erről szó sincs – mondta el a berlini újságnak Heiko Dustmann, a Weihenstephan tejfeldolgozó üzem innovációs részlegének főnöke. – Az új fejési módszernek köszönhetően az istállókban is helyreálltak a nappal és éjjel váltakozását tükröző fényviszonyok. Nappal fényárban úszik a csarnok, éjjel viszont csak derengő fényt sugároznak a lámpák: így a tehenek is jobban alszanak, és több tejet adnak.
 |
 |
 |
 |
 |