Főoldal > AKTUÁLIS > Ismered a legédesebb karácsonyi szokásokat?

Ismered a legédesebb karácsonyi szokásokat?

0

Írta:

Olvass tovább! A betegséget kipihenni, nem kiizzadni kell  4 dolog, amit nem tudtál a mákról  Így előzd meg a hátfájást  10 ok, ami miatt bűntudat nélkül csokizhatsz  Pörgesd fel az anyagcseréd A karácsonyhoz rengeteg népi hagyomány kötődik, sokat közülük máig is őrzünk, míg mások feledés homályába vesznek. Pedig nagymamáink idejében a legények még diót szórtak […]

A karácsonyhoz rengeteg népi hagyomány kötődik, sokat közülük máig is őrzünk, míg mások feledés homályába vesznek. Pedig nagymamáink idejében a legények még diót szórtak a templomba igyekvő lányoknak, az ünnepi vacsora után megmaradt morzsákat pedig égbekiáltó bűnnek számított kidobni. Ti őriztek még karácsonyi hagyományokat?

A karácsonyfa

Kétségtelenül az ünnep legismertebb jelképe, de azt vajon tudod, miért díszítünk fel minden évben egy örökzöldet? A karácsony a téli napforduló ideje, így ez a nap már a kereszténység elterjedése előtt is jelentős szereppel bírt az emberek életében, akik az otthonukat ilyenkor az életet szimbolizáló rozmaringágakkal díszítették. A kereszténység elterjedésével karácsony napján egyre többen emlékeztek meg az első emberpárról, hiszen Szenteste van Ádám és Éva napja. Ebből az alkalomból jeleneteket adtak elő, melyben a Tudás Fájára – ami tél lévén csak egy fenyő lehetett – almát, és a kígyót jelképező láncot akasztottak.  A feldíszített fenyő és a rozmaringos otthonok hagyománya hamarosan összefonódott, és így született meg a ma karszokas2.jpg ()is ismert karácsonyfa. Elterjedésében az is szerepet játszott, hogy az örökzöld fenyő az élet halál feletti győzelmét, a természet újjászületését szimbolizálja. A németek úgy vélik, hogy karácsonykor a gonosz lelkek szabadon járnak-kelnek a világban, és csak egy életet jelképező fa alatt tudhatjuk magunkat biztonságban ezen az estén.

Mindenkinek egy szelet alma

Sajnos ma már csak kevés helyen ismert szokás a vacsora utáni almaszeletelés. A megtisztelő feladat mindig a háziasszonyt illette, hiszen aki az ünnepi vacsorát elkészíti, többnyire az év többi részében is összetartja a családot. A cikkekre vágott almából minden asztalnál ülő kap egy darabot, így szimbolizálva azt, hogy a család minden tagja közösen, együtt alkot egy tökéletes, kerek egészet, mint amilyen az alma is volt. A hiedelem szerint azok, akik esznek az almából, a jövő évben is biztosan számíthatnak majd egymásra.

Diótörő

A Hoffmann meséjén alapuló Csajkovszkij-darab igazi klasszikus karácsonyi előadás, de a diónak, illetve a diótörésnek a népi szokásvilágban is nagy szerepe van. Sokan úgy gondolják, hogy a kemény dióhéjban rejtőző dió szimbolizálja Jézust a Szűz Anya méhében, később pedig a sírban. A diónak ezért különös hatalmat tulajdonítottak, amely képes megvédeni a betegségektől, a rossz szellemektől, termékenységet és szeretetet hoz a ház lakóira, akik feltörik. Vidéken sokáig élt a hagyomány, hogy az éjféli misére igyekvő lányokat a legények dióval dobálták meg, hogy asszonykorukban termékenyek, boldogok és tisztességesek legyenek.

Szintén szokás volt, hogy a karácsonyi vacsora után feltört dióból dobnak egy-egy darabot a szoba mind a négy sarkába, hogy a világ minden égtájára jusson a szeretetből. A dió megtört héját, csak úgy, mint a vacsora után az asztalon maradt morzsákat, senki nem dobta ki, hanem összegyűjtötte, és vagy egy beteg rokonának ajándékozta, vagy megetette az állatokkal, mert a karácsonyi csodákból még a morzsákra is jut annyi, hogy különleges erőt adjon nekik.


További cikkeink a témában

Kövess Facebook-on!
X