Munka és nassolás Korábban sportos testalkatom volt, 60 kg körül volt a súlyom. De sajnos hajlamos vagyok a hízásra, és amikor egy folyami hajó recepcióján dolgoztam, gyakran előfordult, hogy édességgel, nassolnivalóval tömtem meg a hasam, ha éhes voltam munka közben, mert nem volt lehetőségem rendes étkezésre. Ráadásul nem is mozogtam sokat, és így a kilók […]
Munka és nassolás
Korábban sportos testalkatom volt, 60 kg körül volt a súlyom. De sajnos hajlamos vagyok a hízásra, és amikor egy folyami hajó recepcióján dolgoztam, gyakran előfordult, hogy édességgel, nassolnivalóval tömtem meg a hasam, ha éhes voltam munka közben, mert nem volt lehetőségem rendes étkezésre. Ráadásul nem is mozogtam sokat, és így a kilók is kezdtek felkúszni rám. Amikor megismerkedtem a férjemmel, már 70 kg voltam. Ő úgy fogadott el, amilyen voltam, így nem éreztem késztetés arra, hogy lefogyjak. Később abbahagytam a hajós munkát, esténként jókat vacsorázgattunk, és csak akkor kaptam észbe, amikor 84 kilót mutatott a mérleg. Nagyobb volt a súlyom, mint a férjemé, és ez nagyon elszomorított.
Szülés előtt és után
Különböző diétákba kezdtem, amelyekkel ugyan szép eredményeket értem el, de amint abbahagytam őket, mindig visszaszöktek rám a kilók. 73 kg voltam, amikor megtudtam, hogy babát várok, és természetesen ettől kezdve nem sanyargattam magam diétákkal. Ez meg is látszott rajtam, hiszen 100 kg feletti testsúllyal fejeztem be a terhességet. Utáltam tükörbe nézni, de mivel még szoptattam, a fogyókúra fel se merült bennem. Ráadásul az első hetek bizonytalanságát, kialvatlanságát édességgel pótoltam, éjszaka is szénhidrátot ettem, mert a fórumokon azt olvastam, serkenti a tej termelődését. Ekkor éreztem újra, hogy tennem kellene valamit az alakomért, mert nagyon elhanyagoltam magam.
Dühből akaraterő
Megint csodadiétákhoz folyamodtam, kétszer végigcsináltam a kéthetes, úgynevezett bécsi diétát, amivel sikerült leadnom kb. tíz kilót. De ez sem tartott sokáig, minden apró bosszúság, szomorúság és feszültség esetén édesség után nyúltam. Újra 84-85 kg voltam, 44-46-os méretű ruhákat hordtam, és a régi kismamanadrágjaimat. Akkor összefutottam két barátnőmmel, akik rengeteget fogytak, csinosak és vékonyak voltak, én pedig elszégyelltem magam, hogy ennyire gyenge vagyok, és nem tudok lefogyni. A harag és düh később óriási akaraterővé változott és megfogadtam, hogy 2010-ben lefogyok. Száműztem az étrendemből a kenyeret, a lisztet, a cukrot, a krumplit, a rizst, az édességet és a cukros üdítőket. Rengeteg vizet, roiboos és zöld teát ittam. Kezdetben csak sétálgattam és Norbi duci tréningjeire tornáztam. Most már rendszeresen 40-45 percet futok, hasizomerősítő gyakorlatokat csinálok, és Réka- vagy Tatarek Rezső-féle erősítő feladatokat végzek. Egy ideje pedig a mérleg alig mutat többet a 60 kilós álomsúlynál.
Életmódváltásban a siker
Az önbizalmam kezd visszatérni, és nagyon örülök, hogy fogyásom láttán több ismerősöm és családtagom is változtatott az életmódján. Tavasszal indítottam egy blogot (http://madzagosbikini.blog.nlcafe.hu/) a fogyásom történetével. Az olvasóktól rengeteg ötletet, receptet, erőt és támogatást kapok nap mint nap. Azt is megtanultam, hogy hatásosak a diéták, de csak akkor, ha teljes életmódváltással párosulnak.
A teljes cikket keresd a Wellness magazin legfrissebb számában!