Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik egy időben szénanátha is.különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit. Ezekről beszélt dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus. Eltérő kiváltó okok, azonos tünetek A kiváltó ok szerint az asztmás […]
Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik egy időben szénanátha is.különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit. Ezekről beszélt dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus. Eltérő kiváltó okok, azonos tünetek
A kiváltó ok szerint az asztmás betegségnek két alapvető típusa különböztethető meg: az allergiás és a nem allergiás eredetű asztma.
Allergiás asztma esetén a panaszok a környezetben található allergének – pollenek, háziporatka, penészgomba, háziállatok szőre, hámsejtje – vagy a különböző munkahelyi allergének hatására jelentkeznek. A betegség típusától függetlenül könnyen rohamot provokálhat, esetleg tartósabb állapotromlást is előidézhet a heveny légúti fertőzés, a fizikai terhelés, a dohányfüst, a légszennyezettség és sok esetben az erős illatok, vegyszerek belélegzése is.
A kiváltó okok tehát különbözőek, a tünetek azonban az asztmás betegség típusától függetlenül hasonlóak: köhögés, sípoló légzés, légszomj, zihálás és mellkasi szorító érzés.
Vizsgálatok, kezelés
Az allergia kimutatása leggyakrabban bőrpróbával, un. Prick-teszttel történik. Ilyenkor az alkar bőrén ejtett vékony karcolásokra csepegtetett allergén körül pozitív reakció esetén duzzanat, vörösség és viszketés jelentkezik. Bizonyos esetekben (pl. súlyos allergiás tünetek, antiallergiás gyógyszeres kezelés, terhesség) az allergének azonosítása vérvizsgálattal történik. Ekkor a vérben keringő allergénspecifikus IgE ellenes antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított. – ismerteti dr. Dózsa Izabella.
Az allergiás asztma tüneteinek megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen az egyénre szabott gyógyszeres terápia. A tökéletes kezelés érdekében ne elégedjünk meg a recept nélkül kapható készítmények által nyújtott lehetőségekkel. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, szemcseppek és tabletták segítségével, az asztma és a szénanátha együttes kezelése tartós tünetmentességet eredményez. Bizonyos esetekben megfontolandó az immunterápia alkalmazása is. Az évekig tartó kezelés segítségével a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja azt panaszok nélkül elviselni. Így az immunterápia hosszú távon jelentősen csökkenti, ill. megszünteti a légúti tünetek kialakulását.
6 tanács a mindennapokra
1. A pollennaptár segítségével és az aktuális heti pollenjelentésből tájékozódhatunk az adott növény virágzásáról és lakóhelyünk levegőjének pollenterheléséről. Magas pollenértékeket mutató napokon tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban.
2. A lakás szellőztetését ne a reggeli órákban végezzük, a pollen koncentráció rendszerint reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb.
3. A száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.
4. Csökkenthetjük az éjszaka belélegzett allergének mennyiségét, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.
5. Kertészkedés közben viseljünk allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.
6. Ha autóval utazunk, elindulás előtt javasolt legalább tíz percig alaposan kiszellőztetni, mert leállított motor mellett a gépjárműben por, pollenek halmozódnak fel. Menet közben ne az ablakokat húzzuk le, inkább a légkondicionálót használjuk, a szélvédőre irányítva.
Forrás: Budai Allergiaközpont
 |
 |
 |
 |
 |