Fontos, hogy a szülők időben felismerjék, ha csemetéjüknek például tanulási, magatartási zavarai vannak, vagy túlzott szorongással, gyakori sírással, dühkitörésekkel, indokolatlan félelmekkel küzd. A beilleszkedési zavar, magatartászavar felismerésére és megoldására Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont pszichológusa ad tanácsokat a szülőknek. „Lényeges, hogy ilyen jellegű problémák esetén elkülöníthető legyen, hogy átmeneti zavarról van-e szó, vagy olyan tünetekről, […]
Fontos, hogy a szülők időben felismerjék, ha csemetéjüknek például tanulási, magatartási zavarai vannak, vagy túlzott szorongással, gyakori sírással, dühkitörésekkel, indokolatlan félelmekkel küzd. A beilleszkedési zavar, magatartászavar felismerésére és megoldására Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont pszichológusa ad tanácsokat a szülőknek.
„Lényeges, hogy ilyen jellegű problémák esetén elkülöníthető legyen, hogy átmeneti zavarról van-e szó, vagy olyan tünetekről, amelyeket ha időben kezelni tudunk, megelőzhetjük súlyosabb problémák kialakulását. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek még nem képesek (főleg 7-8 éves korig) pontosan megfogalmazni, ha valami történt velük, például ha nem érzik jól magukat egy új közösségben, ilyenkor a viselkedés megváltozása lehet üzenetértékű. Továbbá ebben az időszakban egy új környezet, vagy egyéb változás okozhat átmeneti visszaeséseket, akár nehezen kezelhető viselkedésváltozásokat. Stabil családi háttér, biztonságos kötődés esetén azonban ezeken a gyermek rövid időn belül túl van” – mondta a szakember.
5+1 tanács a szülőknek, hogyan tudnak segíteni gyermekük közösségi beilleszkedésén:
1. A legfontosabb, hogy keressék meg az okát gyermekük beilleszkedési nehézségeinek! Ne csak a „tüneteket” kezeljék, hanem derítsék ki, hogy csemetéjük problémáinak hátterében testi vagy lelki gondok állnak. Előfordulhat, hogy például a beszédmegértési zavart egy korábban észre nem vett érzékszervi károsodás, akár a túl nagy orrmandula okozza. Sok esetben a gyermek lelkesen elkezdi az iskolát, és egy fel nem ismert részképesség zavar következtében, azt tapasztalja, hogy hiába igyekszik, gyakorol, mégis lemarad a többiek mögött. Ezen frusztráció talaján alakulnak ki agresszív késztetések, ellenállások. Ennek a tapasztalatnak a későbbiekben lehet olyan következménye is, hogy egy tehetséges gyerekben hosszú időre kialakulhat a tanulással kapcsolatos negatív attitűd.
2. Legyenek türelmesek, ugyanakkor következetesek! Kerüljék a szélsőséges reakciókat, a túlzott dühöt vagy engedékenységet! A kisgyerekek a szülők dühét látva gyakran szoronganak attól, hogy elveszíthetik a szülők szeretetét, ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy nem őt, hanem az adott elfogadhatatlan viselkedést utasítjuk el. Fontos a határok betartatása, amihez sokszor elkerülhetetlen lehet a tiltás, esetenként büntetés, lényeges azonban, hogy emellett mindig ott legyen az alternatív viselkedés jutalmazása, megerősítése.
3. Tegyék egyértelművé a társadalmi normákat és szabályokat! A gyermekeknek saját nyelvükön, érthetően el kell magyarázni, mit várnak el az egyes közösségek tőlük, milyen viselkedés segíti a közösségbe való beilleszkedésüket. A kicsiknél is fontos a „mit-miért kell tennem” elv szem előtt tartása, hiszen igazán zökkenőmentesen a belsővé vált szabályokat lehet betartani, ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy neki mit adhat az adott szabály követése.
4. Segítsék alternatív módszerekkel tanulási problémákkal küzdő gyermeküket! Olvasási nehézség esetén keressenek a gyermekük számára is érdekes képes könyveket, majd hangosan, felváltva olvassák azokat. Rajzolják le, készítsenek vázlatokat azokról a tananyagokról, amelyeket többszöri elmagyarázás után sem ért meg a gyermek. A szülők a gondot okozó tantárgyakban elért minden apró sikerért dicsérjék meg csemetéjüket!
5. Játék, mozgás, művészet! A szülők keressenek olyan játékokat, amelyek fejlesztik gyermekük beleérző készségét, konfliktuskezelését, felelősségérzetét! Ilyen hasznos időtöltést jelenthetnek például a labdajátékok vagy a különböző társasjátékok. Ilyenkor a gyerekre irányuló figyelem, az együtt töltött idő önmagában jutalomértékű, és terápiás hatású. Emellett ezekben a helyzetekben érdemes figyelni a magatartási problémákkal küzdő gyermeket, hogy milyen ingerekre, reakciókra jelennek meg szélsőséges válaszok, viselkedések.
+1. Előzzék meg, illetve kezdjék el időben kezelni a beilleszkedési problémákat! A szülők bizonytalanságukat úgy tudják a leghatékonyabban leküzdeni, ha gyermeküket az iskolakezdést megelőző évben iskolaérettségi vizsgálatra viszik el, ahol egy szakember mutat rá azokra a területekre, amelyek fejlesztésre szorulnak.
„Összegezve, a beilleszkedési zavar, magatartászavar hátterében nagyon változatos okok állhatnak. Ezek lehetnek átmenti zavarok egy olyan gyermeknél, aki egy közösségbe „nehezebben felmelegedő”, de amint biztonságban érzi magát, vannak támpontok (barátok, pedagógushoz való kötődés) ezek megszűnnek. Előfordulhat, hogy a gyermek környezetében történt változások feldolgozása jelent problémát, ami a tapasztalt beilleszkedési nehézségeken keresztül jut kifejezésre.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a magatartásprobléma másodlagosan alakul ki tanulászavar talaján, vagy a tapasztalt figyelmetlenség, gondolkodás nélküli cselekvés, szabályokkal szembeni fokozott és állandó ellenállás, túlmozgásosság, egy alapvetően biológiai kiindulású probléma tüneteit jelenti, amely a viselkedésszabályozás zavarát okozza. Bármelyik probléma is van a tapasztalt tünet hátterében fontos az arra legalkalmasabb kezelés kiválasztása, hiszen több olyan mozgásterápia is ismert, amely az alapvetően biológiai hátterű magatartászavarokra is nagyon jó hatással van. A túlságosan szorongó gyerekek számára léteznek olyan stresszoldó technikák, melyek lerövidíthetik a beilleszkedés számukra nehéz időszakát. A családi változások, konfliktusok kezelésében a családterápia nagyon sokat segíthet” – foglalja össze Fülöp Emőke.
Forrás: Morpho Communications
Fotó: Profimedia – Red Dot
Villámgyors fogyás tablettákkal (x)