Nemcsak a szerelem, a bűntudat vagy éppen az izgalom képes mindezt előidézni, hanem a kezeletlen, vagy rosszul kezelt asztma is. A hörgők gyulladása a „csalóka” panaszmentes időszakban is fennáll, ezért a kezelést ilyenkor sem szabad megszakítani. Ennek ellenére sokan abbahagyják a gyógyszerek szedését, vagy nem a megfelelő mennyiségben, illetve módon veszik be azokat, pedig ez […]
Nemcsak a szerelem, a bűntudat vagy éppen az izgalom képes mindezt előidézni, hanem a kezeletlen, vagy rosszul kezelt asztma is. A hörgők gyulladása a „csalóka” panaszmentes időszakban is fennáll, ezért a kezelést ilyenkor sem szabad megszakítani. Ennek ellenére sokan abbahagyják a gyógyszerek szedését, vagy nem a megfelelő mennyiségben, illetve módon veszik be azokat, pedig ez a tüdőkben visszafordíthatatlan változást, a légzés romlásával járó állapotot idézhet elő.
Az alsó légutak krónikus gyulladásától többszázezer ember szenved Magyarországon, s bár a betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel megelőzhető az állapotromlás, sőt, csaknem teljesen száműzhetőek a tünetek. Gond akkor van, ha nem fordítunk elég figyelmet a kezelésre. Ennek hátterében akár helytelen diagnózis is állhat, ugyanis az enyhe, időszakosan jelentkező asztmát- amelyet ritka rohamok, az egészséges társakhoz hasonló fizikai teljesítőképesség, normális légzésfunkció jellemez- sokszor egyéb tünetek fedik el; például, makacs, vissza-visszatérő megfázás, hörghurut. Ezekben az esetekben az válhat „gyanússá”, ha az állapot az antibiotikumok hatására sem javul. Előfordul, hogy a szinte észrevétlen tünetek miatt hosszú ideig nem is derül fény a betegségre, s ez óriási kockázatot rejt magában, hiszen helyes diagnózis híján a beteg nem szed gyulladáscsökkentő gyógyszert, és nem tudhatja, mikor éri olyan hatás a szervezetét, amelyre- akár életveszélyes- fulladásos rosszulléttel reagál!
Önmagában a megfelelő diagnózis sem garancia a tünetmentes állapotra, ha ugyanis nem az orvos előírásainak megfelelően vesszük be a gyógyszert, ne adj’ isten felfüggesztjük a gyógyszerszedést- amire a panaszmentes időszak gondtalansága hajlamossá tehet-, a kellemetlen, akár a mindennapos tevékenységeket is megnehezítő tünetek visszatérnek, s az idő előrehaladtával egyre súlyosabbá válnak, életünk egyre több területét átszövik. Az éjszakai köhögés miatti kialvatlanság, levertséget, koncentrációs problémákat, kimerültséget, a szellemi, fizikai teljesítőképességünk csökkenését eredményezi, az újra meg újra felbukkanó nehézlégzés pedig a mozgás testet-lelket gyógyító ajándékaitól foszt meg bennünket.
A családdal, a barátokkal közös programok, a sportolás, a nyaralás rémálommá válhat, ha elhanyagoljuk a betegségünket, s legalább ilyen fullasztó érzés- a szó átvitt értelmében is-, ha a tünetek felerősödésétől tartva kirekesztjük magunkat a számunkra örömöt jelentő tevékenységekből.
Az asztma súlyosságának függvényében kialakított terápia nagyobb magabiztosságot és szabadságot, magasabb életminőséget teremt! Természetesen, a gyógyszerszedés mellett is igyekeznünk kell, hogy amennyire lehetséges, kiiktassuk azokat a tényezőket, allergéneket, amelyek súlyosbíthatják az állapotunkat, de ne feledjük: a gyulladás akkor is fennáll, amikor nincsenek panaszaink, ezért a fenntartó, gyulladáscsökkentő gyógyszerekre folyamatosan szükségünk van!
Ha pedig optimális kezelésben részesülünk, félelem nélkül részt vehetünk a szeretteinkkel közös programokban, a lehető legjobb formánkat hozzuk a munkahelyünkön és a magánéletben egyaránt, vagyis; teljes életet élhetünk!
Forrás: www.originconsulting.hu
 |
 |
 |
 |
 |