Komoly betegségekhez vezethet A horkolás népbetegség, előfordulása férfiak körében 40 százalék körülire tehető, a klimax időszakát követően pedig nők körében is hasonló arányban jelentkezik. A horkolás tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek rezgése hozza létre – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Budapesti […]
Komoly betegségekhez vezethet
A horkolás népbetegség, előfordulása férfiak körében 40 százalék körülire tehető, a klimax időszakát követően pedig nők körében is hasonló arányban jelentkezik. A horkolás tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek rezgése hozza létre – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-Orr-Gége Központ orvosa. Alvás közben a garatot kifeszítő izmok ellazulnak, a ki-be áramló levegő rezgést okoz a garat-algarat területén. A garat elzáródásának következtében hosszabb-rövidebb ideig tartó légzési szünetek – azaz alvási apnoék – is jelentkezhetnek. A kialakult oxigénhiányos állapot nagyon veszélyes, fizikai fáradtsághoz, szív-érrendszeri betegségekhez, szívritmuszavarhoz, agyi keringészavarhoz, pszichés problémákhoz, szexuális zavarokhoz is vezethet.
Alapos kivizsgálás
A horkolás kezelésének első lépése az alvásvizsgálat, melynek értékelését neurológus, szomnológus orvos végzi. Az alvásvizsgálat a beteg otthonában végzett pulzoximetria vagy poligráfia. Amennyiben az eredmény alapján szükséges, alváslaborban történő poliszomnográfia javasolt. Az éjszakai alvás alatt kimutatott eltérések alapján a kezelőorvos meghatározza a további szükséges vizsgálatokat, amennyiben indikált, fül-orr-gégészhez, légzési problémák, asztma esetén tüdőgyógyászhoz, szükség esetén allergológushoz, kardiológus vagy például reflux gyanújával gasztroenterológus szakorvoshoz irányítja további kivizsgálásra a beteget.
Fájdalmatlan, gyors megoldás: a rádiófrekvenciás műtét
Ha további vizsgálatokra nincs szükség, vagy az alvásvizsgálat eredményei alapján egyéb szervi eltérés nincs a horkolás hátterében, a beteg kezelését fül-orr-gégész végzi.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat első lépése az endoszkópos vizsgálat, melynek alapján a kezelőorvos átfogó képet kap az orrüreg, melléküregek, és garat- algarat állapotáról. Jóindulatú, légzéskimaradással –alvási apnoe- nem járó horkolás esetén javasolhatja a rádiófrekvenciás műtét elvégzését. Ha a diagnózis alapján a horkolás kiváltó oka fül-orr-gégészeti eltérés, a rádiófrekvenciás műtét segítségével csökkenthető az alsó orrkagylók, a lágyszájpad, nyelvgyök, nyelvcsap mérete. A műtét után a horkolás erőssége jelentősen csökken, vagy megszűnik
Kórházi ellátást igénylő beavatkozások
A fül-orr-gégészeti vizsgálat fényt deríthet olyan elváltozásokra is, melyek kezelése kórházi befekvést igényel. A leggyakoribb példa erre, ha a horkolás megszüntetéséhez orrpolipok eltávolítására kerül sor, vagy orrmelléküreg gyulladást kell műtéti úton kezelnünk – mondja a doktornő . Az orrsövény műtét és a garat, vagy orrmandulák eltávolítása is kórházi befekvést igénylő beavatkozás. A műtétek elvégzésére többféle műtéti technika lehetséges. Ezek megválasztása mindig egyénre szabott, a lépcsőzetesség elvét követi.
Alternatív kezelési módok
A horkolás kezelése természetesen nem minden esetben igényel műtéti beavatkozást, azonban a pontos kezelési terv meghatározásához elengedhetetlen az alapos kivizsgálás. Az alvásvizsgálat és fül-orr-gégészeti vizsgálat alapján a kezelőorvos egyénre szabott terápiát állít össze, melynek része lehet alternatív eszközök alkalmazása is. Az orrszárny tágító hatékony eszköz lehet például, ha a horkolást szűk orrbemenet okozza és egyéb szervi elváltozást a vizsgálatok nem mutatnak. Bizonyos esetekben speciális párna is segíthet a panaszok megszűnésében, alkalmazása azonban csak alapos kivizsgálás után javasolt.
Forrás: www.sleepcenter.hu
 |
 |
 |
 |
 |