Ínycsiklandozó italokkal a tavaszi fáradtság ellen

Ételeink mellett italainkat is választhatjuk úgy, hogy azok minél változatosabbak legyenek, energiát adjanak, és nem utolsó sorban segítsenek elűzni a tavaszi fáradtságot, sőt mindeközben még a környezeti ártalmak ellen is felvértezzenek bennünket. A koffein egy alkaloid, amely több mint 60 növény – köztük pl. a kávé, a mate tea, a kakaó – magjában, levelében és termésében fordul elő. Ez a központi idegrendszert serkentő vegyület javítja az éberséget, a koncentrációt, és elűzi a fáradtságot. A Nestlé Életmód Iránytű második számában az agyserkentő italok eredetéről, típusairól olvashatsz részletesen.

TEA – a világ itala

Számos legenda szól a tea eredetéről. Ezek közül a legnépszerűbb az, amely szerint Sen Nung, kínai császár fedezte fel i. e. 2737-ben. Állítólag az uralkodó számára elkészített forró vízbe néhány levél hullott egy fáról. A császár megkóstolta, és úgy találta, hogy a főzet ízletes, frissítő. Körülbelül 2000 évvel később, egy buddhista szerzetesnek köszönhetően, a japánok is megismerkedtek a teával, amely rövidesen mindennapjaik szerves részévé vált. Európába holland és portugál tengerészek juttatták el a teát a 17. század elején, majd Amerikába a 17. század közepén. A teafiltert a 20. században fedezték fel, amellyel akár egy adag tea is kényelmesen elkészíthető lett; ez jelentősen megnövelte a teafogyasztást.

Hogyan fogyasztjuk?

A teaivási szokások a történelmi hagyományoktól és kultúrától függően országonként változnak. Az Amerikai Egyesült Államokban például viszonylag kevés vízzel készítik a teát, amelyet nagyon sok ízben megtalálhatunk. Oroszországban a folyadékbevitel jelentős részét a teafogyasztás adja, sok cukorral, mézzel vagy lekvárral édesítve fogyasztják. Az angoloknál is jelentős mennyiségű tea fogy, de itt a cukor mellett tejet is tesznek a forró italba. Kínában elkészítése és fogyasztása is különleges: kis csészékben, többször felöntve készítik, és az ünnepi események elengedhetetlen tartozéka. Kenyában és Indiában általában forró tejjel, cukorral és többféle fűszerrel (pl. kardamommal) főzik, és szintén kis csészékkel fogyasztják. Japánban fontos rituális szerepe van a teafogyasztásnak, itt leggyakrabban tej és cukor nélkül a zöld tea fogy.

A tea öt típusa

A teafajták közötti különbség a teanövény feldolgozásának módjától, valamint a levelek oxidációjának mértékétől függ. Ez utóbbi felelős az egyes teák jellegzetes színéért.

Fekete tea: a legnépszerűbb teafajta; a világon termelt összes tea 78%-át teszi ki. Teljesen oxidálódott (fermentált) tealevelekből készül. Erős, mély, gazdag ízű, színe a borostyánéhoz hasonlít.

Oolong tea (wulong vagy kék tea): nagyobb tealevelekből készül, részlegesen (20-80%-ban) fermentált. Rendkívül változatos színe a zöldesszürkétől a sötétborostyánig és a mély gesztenyebarnáig terjed; íze
és illata is sokféle lehet.

Puerh tea (hagyományos kínai nyelven: „fekete” vagy „sötét tea”): lassú fermentációval készül, oxidált vagy nem oxidált levelek felhasználásával. Különösen nagy méretű, szép színű levelekből áll, íze jellegzetesen földes, „dohos”.

Zöld tea: fermentáció (azaz oxidáció) nélkül készített tea. A főzet színe a zöldestől egészen a sárgáig terjed. Az íze friss, könnyű, kifinomult és – fajtától függően – a fűhöz hasonlótól a virágosig változhat. Bizonyos zöld teákra egyfajta édes és „umami” íz is jellemző lehet.

Fehér tea: alapja bizonyos kínai teanövényfajták lágy, még ki nem nyílt bimbói, amelyeket alacsony hőfokon (vagy a napon) lassan szárítanak meg. Jellegzetessége a lágy íz és a halvány szín.

Mit tartalmaz egy csésze tea?

A fekete és a zöld tea egyaránt sok polifenolt tartalmaz. Egy csésze fekete teában például 125-200 mg polifenol van. A különböző típusú antioxidánsok koncentrációja a tea típusától, valamint a termesztés helyszínétől függ. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a zöld és a fekete tea más-más hatással van az egészségre.

A zöld tea és a flavonoidok

Ezidáig több mint 4000 flavonoidot azonosítottak, és valószínűleg újabbakat is felfedeznek majd. Ezek az anyagok több csoportba sorolhatók. A flavonoidoknak többek között gyulladásgátló, rákellenes, antibakteriális és antiallergén hatást tulajdonítanak, emellett erős antioxidánsok (vannak olyanok, amelyek a C- és az E-vitaminnál is hatásosabbak), és segítenek megvédeni a sejteket a nagy mennyiségben jelen lévő szabad gyökök káros hatásaitól. A zöld tea egy bizonyos flavonoid típusban, katechinekben gazdag, amelyek közül az epigallokatechin-gallát (EGCG) igen jól ismert. A zöld tea egészségre gyakorolt lehetséges hatásai közül többet általában az EGCG-nek tulajdonítanak.

A tealevelek erjesztése során kémiai fermentációs folyamatok (oxidáció) mennek végbe. Ennek során az antioxidánsok, a klorofill, valamint az aminosavak bomlása alakítja ki a teára jellemző színt, illatot, aromát. Míg a fekete tea jelentős oxidációs folyamaton esik keresztül, addig a zöld teát nem fermentálják.

A tea frissít! – A tea és a koffeinbevitel

A tea koffeintartalma alacsony. A szárított tealevelek átlagosan súlyuk 3%-ának megfelelő mennyiségű koffeint tartalmaznak, bár ez az arány 1,4 és 4,5% között mozog. A koffein mennyisége a tea elkészítésének módjától is függ. Ebből a szempontból fontos a levelek mennyisége, a levéldarabok mérete, a víz hőfoka és az, hogy a leveleket mennyi ideig tartjuk a vízben.

A polifenolok olyan erős természetes sejtvédő (antioxidáns) hatású növényi eredetű anyagok, amelyek semlegesíthetik a szabad gyököket. A szabad gyökök roncsolják a test bizonyos részeit, többek között az örökítő anyagot (DNS) és a zsírt, és így bizonyos krónikus betegségek (pl. érelmeszesedés, egyes daganatos betegségek) okozói lehetnek.

KÁVÉ – ébresztő!

A kávécserje az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később e fejlődésnek köszönhetően az új, egzotikus ital Európában is megjelent, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. Az Egyenlítő mentén mindenütt termesztenek kávét, a Baktérítőtől egészen a Ráktérítő vonaláig; Latin-Amerika (elsősorban Brazília), Ázsia és Afrika a legfontosabb termesztési területei.

A terméstől a kávébabig

A kávétermesztő területek trópusi éghajlatán a kávécserje adott időszakokban virágzik, és érleli termését. Ezek az időszakok a kávéövezeten belül területenként változnak, így az egész év folyamán van olyan hely, ahol lehet kávét szüretelni. 1 kg zöld kávébab előállításához nagyjából 5 kg kávétermést kell kézzel leszedni. Az érett termések előkezelése folyhat szárazon (száraz eljárással) vagy vízben (nedves eljárással). A száraz feldolgozási eljárás eredményeképpen erősebb ízű kávét kapunk, mint a nedves eljárással.

Az aroma

Az arabica és a robusta típusú kávékat egyértelműen meg lehet különböztetni egymástól aromájuk alapján. Az arabica a két kávé közül az enyhébb, aromásabb és savasabb. Ízét kellemesen savasnak érezzük. A robusta kávé erősebb ízű, kesernyésebb és a párás völgyek erdeiben nő jobban. A pörkölés is alapvető szerepet játszik a megfelelő aroma kialakításában.

A kávé és a koffein

A feldolgozási módtól és a kávé típusától függően a kávék koffeintartalma tág határok között változik, pl. a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica. Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, mivel az eljárás csökkenti a koffeintartalmat.

Jól ismert a koffein idegrendszerre gyakorolt hatása: javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, ugyanakkor késlelteti a kifáradást, gyorsítja a szervezet anyagcseréjét. Ezzel magyarázható, hogy a koffein sokkal intenzívebb és nehezebb fizikai munka elvégzését teszi lehetővé, valamint javítja az állóképességet a sportolás során. Ismert például, hogy a koffein segít a kerékpározóknak és a hosszútávfutóknak teljesítményük növelésében.

Tanulmányok alapján ritkán tesznek javaslatokat az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet. A Magyarországon elfogadott általános irányelv egészséges felnőttek számára napi 2-3 csésze kávé elfogyasztása, ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra. Nemzetközi kutatási eredmények viszont felvetik az ennél nagyobb, napi 3-5 csészényi kávé elfogyasztásának táplálkozási előnyeit.

Kávé: egészségügyi és egyéb jótékony hatások

A kávé étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása, főleg polifenolokat tartalmaz. Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez feltehetően a polifenol-bevitellel állhat kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, a 2. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-kórra és az Alzheimer-kórra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett.

A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenol tartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét.

A kávé és az egészség: tévhitek és legendák

Sok szó esik róla, de még soha nem igazolták, hogy a kávénak hatása lenne a csontok sűrűségére. A tudományos bizonyítékok szerint megfelelő napi kalciumbevitel mellett a kávénak semmilyen hatása nincs a csontok egészségi állapotára. A túlzott koffeinbevitel ugyanakkor kis mértékben fokozhatja a kevés kalciumot fogyasztó nők kalcium-kiválasztását. Egy másik legenda, hogy a koffein vízhajtó hatású. A kutatások szerint a mértéktartó kávézásnak nincs hatása a szervezet folyadékegyensúlyára.

Forrás: Nestlé Életmód Iránytű