Az őszülés az egészség jele?

Egy friss kutatás szerint az állatok esetében éppen fordított a helyzet, mivel a szürke szőrzet a kirobbanó egészség jele, míg a vörös egyedeknél erősebb sejtkárosodás figyelhető meg.

A vöröses árnyalatú vadkanoknál súlyosabb sejtkárosodás figyelhető meg, mint a szürkéknél – állapították meg spanyol szakemberek, akik a Physiological and Biochemical Zoology című szakfolyóirat július-augusztusi számában tették közzé eredményeiket. A jelenség oka lehet, hogy a vörös pigment előállításához több antioxidáns szükséges, így nincs lehetőség arra, hogy az állatok többi sejtje hatékonyan küzdjön meg a szabad gyökökkel.

Az újonnan nyert adatok fényében megérhetjük, hogy a természetes vörös hajú embereknél milyen kapcsolat áll fenn a melanintermelés és az emelkedett bőrrák-kockázat között. „A fejlettebb gerincesek, így az emberek szervezetében is ugyanazon melaninfajták találhatóak meg a bőrben, a hajban és a tollazatban. Most sikerült egy lépéssel közelebb kerülnünk a pigmentáció fiziológiai következményeinek megértéséhez” – nyilatkozta Ismael Galván, a spanyol Természettudományi Intézet kutatója.

Kétféle melanin járul hozzá hajunk és bőrünk színének kialakulásához. Az úgynevezett eumelaninok sötétbarna vagy fekete árnyalatot adnak, a feomelaninok pedig élénkvörös vagy gesztenyebarna színt állítanak elő. Utóbbiak egy glutation (GSH) nevű anyag jelenlétét igénylik. A GSH egy antioxidáns, ami azt jelenti, hogy képes késleltetni az oxidációs folyamatot. Az oxidáció szabad gyökök keletkezését eredményezi, ami sejtkárosító hatású.

Ismael Galván munkatársaival együtt azt vizsgálta, hogy a délnyugat-spanyolországi vadkanok szőrzetének árnyalata milyen összefüggést mutat sejtjeik állapotával. Az eredmények szerint minél több feomelanint tartalmazott egy-egy állat bundája, annál kevesebb GSH volt izomsejtjeiben, és annál nagyobb volt az oxidáció miatti károsodás mértéke. Ezzel szemben a melaninhiányról tanúskodó szürke szőrzet az egészség zálogaként bizonyított.

„A vaddisznók őszülnek, csakúgy, mint az emberek. De azok az egyedek mutatták a legkisebb sejtkárosodást, amelyeket eleve ilyen árnyalattal ruházott föl a természet. Így tehát nem korfüggő eredményekről számolhatunk be, csupán kijelenthetjük, hogy a szürke bundájú állatok általános egészségi állapota jobb volt” – magyarázta a szakértő.

Más kísérletek ugyanakkor azt feltételezik, hogy a szürke szőrzet eleve sejtkárosodás eredményeként jön létre, mivel a bőr festékanyagát termelő melanociták nem működnek megfelelően.

Amennyiben a feomelanin valóban annyira negatív hatású, mint ahogy az a spanyol eredmények alapján látszik, a tudósok számára fejtörést okoz, hogy ez a típusú vegyület miért fejlődött ki az élő szervezetekben az idők során. Ismael Galván szerint az egyik feltételezés a cisztein nevű vegyülethez kötődik, amely a GSH része, és nagy mennyiségben mérgező. A feomelanin talán azért alakult ki, hogy megszabadítsa a sejteket a ciszteintől – az, hogy ezáltal a GSH-t is „eltűnteti”, csupán mellékhatás.

Forrás: medipress.hu