Így számítsd ki, mennyi az ideális súlyod!

Már csak azért sem, mert az egészséges súly számtalan tényezőtől függ. Hart Nikolett humánkineziológus segít az eligazodásban.

A súlyt számos tényező befolyásolja

Az egészséges testsúly számításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a testtípust, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, az általános egészségi állapotot és a magasságot.

Az utóbbi évtizedekben leginkább a BMI (testtömeg-index) használata terjedt el, ami bár nagyon jó mérőszám, mégis inkább alkalmas a populáció mérésére, mint az egyének monitorozására. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk – ettől még nem biztos, hogy ugyanazt jelenti számunkra az ideális testsúly. Ráadásul nemzetenként is különbözik az egészséges testsúly meghatározása, Angliában és az USA-ban például ez valamivel több, min például Belgiumban vagy Hollandiában.

A leggyakoribb mutatószámok

BMI

A testtömeg-index-et a személyek súlyából és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az a mutatószám, amely elhelyezhető egy skálán. A leginkább elfogadott skála szerint

– 18,5 alatt túl alacsony,
–    18,5 és 24,99 közt ideális a testsúly,
–    25 és 29,99 túlsúlyos,
–    30 fölött elhízott,
–    40 fölött pedig extrém elhízott egy személy.

A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magas és súlyos profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír- és izomaránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú, magasságú egészséges embernek, mégsem mondható egészségesebbnek. 

Derék-csípő arány

Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért centiket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál.

– Nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal.
– Férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes és az 1 feletti arány a magas rizikó jelenlétét.

Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint a körte alkat. Ugyanakkor bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súlyra nézvést, és a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, mégsem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsír-százalékát és a zsír-izom arányt.

Testzsír-százalék

Ha egy személy teljes zsírmennyiségét elosztjuk a magasságával, megkapjuk a testzsír százalékot. (A zsírmennyiség mérése csakis professzionális eszközökkel lehetséges.) A zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is.

A testzsír-százalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt:

– fitt férfiaknál az arány 14-17%, fitt nőknél 21-24%,
– elfogadható az arány, ha a férfiaknál 18-25%, a nőknél 25-31% a testzsír,
– túlsúlyt jelez a férfiaknál a 26-37%, a nőknél a 32-41%,
– elhízásról beszélünk, ha a testzsír-százalék a férfiaknál több, mint 38%, a nőknél több, mint 42%.

A BMI-től eltérően a testzsír-százalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.
Hart Nikolett szerint tehát a BMI-n kívül érdemes figyelembe venni a másik két értéket is. Ám ha egyik mutatószám sem tűnik optimálisnak, vagy akár csak nem tetszik a tükörképünk, egy személyre szabott életmód programmal elérhetjük mind az ideális testsúlyt, mind a tökéletes egészséget.

Fotó: Profimedia – Red Dot