Legalább ma ne gyújts rá!

Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente négy millióan veszítik életüket a dohányzás következtében. Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség  okozta mérhetetlen pusztítás a XXI. században tovább fogja szedni áldozatait.

Ne gyújts rá!

A Dohányzásmentes Világnap alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint a “dohányzási világranglistán” hazánk dobogós helyre került. Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát – az Egyenlítő hosszának 48-szorosát – füstölnek el évente.

Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig a szívinfarktus melegágya.  A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – mondta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan feladják ezeket a próbálkozásokat, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyről. Amennyiben sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma – mutatott rá Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak. A cigaretta letételét követő  20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. A dohányzás okozta életesély-csökkenés azonban teljesen csak 15 évvel a leszokás után egyenlítődik ki azokhoz képest, akik soha sem dohányoztak.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének. Figyeljen önmagára és családjára, megszületett és születendő gyermekeire. Megéri.

Háttér

Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az Egészségügyi Világszervezet (WHO/) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok.

A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.

Hogyan szokjunk le?

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre. Temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.
A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.

A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

– Hagyj időt saját magadnak!

– Készülj tudatosan!

– Pontosan tervezd meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogod elkezdeni a „cigaretta stop”-ot.

– Tüntess el a környezetedből mindent, ami a dohányzásra emlékeztet, pl. öngyújtót, hamutartót.

– Takarítsd ki a lakásod, autód, mosd át a ruháidat, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetedben.

– Nyugodt időszakot válassz (pl. szabadságot, hosszú hétvégét) a leszokás elkezdésére.

– Próbálj meg találni valakit a baráti körödben vagy a családodban, akivel együtt szokhattok le!

– Rövid időszakokra tervezz, ezért tűzz ki célul magadnak egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzol. Ha elérkezel az egyes időszakok végéhez, lepd meg magad valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyd a program végére, amit méltón megünnepelhetsz!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet.

Fotó: Profimedia – Red Dot