Egy új élet csírája mínusz 196 fokon

Egy budapesti meddőségi klinikán emberi embriókat is őriznek tartályokban, folyékony nitrogénben mínusz 196 Celsius fokon. Az embriók közül kilenc K. Barbaráé, aki Németországban, a festői szépségű fürdővárosban, Baden-Badenben él. Harmincnégy éves, férjezett, ápolónő egy rehabilitációs klinikán. 2011-ben betegedett meg, és az orvosok azt mondták: „Frau Kovács, önnek méhnyakrákja van.”

– Egy világ omlott össze bennem – mondja Barbara. – Az orvosok mindössze ötven százaléknyi esélyt adtak. Számomra akkoriban az életben maradás volt a legfontosabb, ám az unokatestvérem arról beszélt, hallott egy pesti klinikáról, annak főorvosáról, Vereczkey Attiláról, aki a nőbetegtől, még mielőtt az onkológusok megműtenék vagy sugár-, és kemoterápiás kezeléseknek vetnék alá, petesejteket vesznek le. Azokat mesterségesen megtermékenyítik, és amikor a beteg a rákból felgyógyul, az embriót visszaültetik a méhbe, és kisbaba születhet.

Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista szerint ma egyre nő a rákos megbetegedések száma. Az okok között ott a stressz, a rossz táplálkozás, a mozgáshiány, az alkohol. Magyarországon évente 25-30 ezer új daganatot diagnosztizálnak, közülük a még szülésre képes nők száma megközelíti a 3 ezret. 2010- ben a tizennégy évesnél fiatalabb daganatos betegek közül 214 volt a fiú és 155 a lány. Vereczkey doktor hangsúlyozza, az orvosnak valamennyi lehetséges szövődményről tájékoztatnia kell a rákos beteget. Nem csak arról, hogy a kezelések következtében például kihullhat a haja, hanem arról is, hogy elveszítheti a nemzőképességét, a termékenységét. Meggyógyulnak, de gyermekük sajnos nagy eséllyel nem születhet. A magyar onkológusok egy jelentős része ma még rácsodálkozik a lehetőségre, hogy a drasztikus kezelések előtt le lehetne fagyasztani a petesejtet, hímivarsejtet, az embriót vagy akár a nő petefészekszövetéből vett mintát. 

– A daganatom öt centiméteres volt – magyarázza Barbara – A főorvos úr még néhány napot kért, és onkológus kollégáival is konzultált az eset kapcsán, majd részletesen tájékoztatott a kockázatokról, szövődményekről, valamint a későbbi gyermekvállalás esélyeiről is. Ezt követően a férjemmel, aki szintén magyar, azonnal Magyarországra jöttünk. Előbb hormonkezelést kaptam, hogy beinduljon a petesejttermelés, ami a tizedik napon sikerült, azután a férjemtől spermát vettek, és megtörtént a mesterséges megtermékenyítés. Szinte hihetetlen, de mind a kilenc petesejtem megtermékenyült. Másnap repültünk vissza Karlsruhe-ba, ahol öt órás hasi műtét várt rám. A kezelések majdnem három hónapon át tartottak, minden héten kaptam kemoterápiát, külső-belső sugárkezeléseket, amiknek mindig volt valamilyen mellékhatásuk, például az egyik vesémre. De amikor a sugarakat kaptam vagy a kemoterápiát, az tartotta bennem a lelket, az adott erőt, hogy nekem lehetnek még gyermekeim, hiszen Budapesten kilenc embrióm vár rám.

A világon a legfiatalabb kisfiú, akinek a mintáját lefagyasztották, ötéves volt. A legfiatalabb rákos kislány pedig hétéves. Tőle a petefészekszövetéből vettek egy körömnyit. A kislány azóta meggyógyult. A világon ezidáig hozzávetőlegesen 30 olyan kisbaba született, akinek a petefészekszövetéből vett mintáját ültették vissza.

Magyarországon a petefészekszövet minta visszaültetésének engedélyezése folyamatban van. A budapesti meddőségi klinika az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, a Humán Reprodukciós Bizottságnak már beadta a kísérleti eljárásra vonatkozó engedély kérelmét, Dániában a termékenység ilyetén való megőrzése már a nemzeti egészségprogram része. Belgiumban már több magyar rákbeteg előzetesen lefagyasztott petefészek szövetét ültették vissza sikeresen.
 
Kovács Barbara ápolónő. A férje egy autógumi nagykereskedésben dolgozik: „Teljesen hétköznapi emberek vagyunk, és két gyermeket szeretnénk.” Budapesten, egy tartályban kilenc embriójuk várja, hogy Barbara méhe megerősödjön.