Nem mindegy, milyen viszonyban vagy a kollégáiddal, hiszen a hétköznapok nagy részét velük kell töltened. Ha azonban a békességnek az az ára, hogy beletörődsz, ha egy munkatársad semmibe veszi a szakmai véleményedet, akkor azt hosszú távon a karriered és az egészséges énképed is megsínyli majd. Tippjeinket követve úgy szerezhetsz nyomatékot szavaidnak, hogy közben még a […]
Nem mindegy, milyen viszonyban vagy a kollégáiddal, hiszen a hétköznapok nagy részét velük kell töltened. Ha azonban a békességnek az az ára, hogy beletörődsz, ha egy munkatársad semmibe veszi a szakmai véleményedet, akkor azt hosszú távon a karriered és az egészséges énképed is megsínyli majd. Tippjeinket követve úgy szerezhetsz nyomatékot szavaidnak, hogy közben még a feszült pillanatokat is elkerülheted.
A retorikát már az ókori bölcselők is az egyik legfontosabb tudománynak tartották, hiszen hiába a tapasztalat, az intelligencia és a kreativitás, ha nem jó a reklám, nem tudod eladni saját szellemi termékedet. Több száz éves bölcsességek következnek, melyeknek ma is jó hasznát veszed!
1. Gyűjts érveket!
Nem árt, ha előre felsorakoztatsz néhány indokot, amivel később majd a saját véleményed mellett tudsz érvelni. Arra is fel kell készülnöd azonban, hogy az ötletednek lehetnek gyenge pontjai, és ez másoknak is szemet szúrhat hallgatóságod körében. Ahelyett azonban, hogy ezek hallatán zavarba jönnél és hebegni-habogni kezdenél, inkább járj egy lépéssel előttük: gyűjtsd össze magad a lehetséges ellenérveket és készülj fel a cáfolatukra. Ha pedig ezeket az ellenérveket te magad hozod fel, hogy aztán megdönthesd őket, mindenki meg lesz róla győződve, hogy ötleted szilárd alapokon nyugszik.
2. Nyerd meg őket!
A klasszikus retorikában a szöveg bevezetésének célja a hallgatóság jóindulatának és figyelmének megnyerése. Persze egy gyors irodai megbeszélésen nem biztos, hogy időt tudsz szakítani egy barokkos körmondatokból álló témamegjelölésre, de néhány trükköt ilyenkor is bevethetsz. Az emberek többnyire szívesebben fogadják el a másik véleményt, ha nem érzik, hogy meg akarják győzni őket. Ilyenkor ugyanis nem érzik feszélyezve magukat, amiért le akarják győzni őket. Ha olyan toposzokkal kezded a beszédet, mint például a „Nem akarok beleszólni, de…” vagy az „Én nem értek hozzá úgy, mint ti, de azon gondolkodom…”, majd ezt a látszólagos szerénységet fenntartva sorakoztatod fel kikezdhetetlen érveidet, az a hallgatókban szimpátiát kelt, és megkönnyíti számukra saját pozíciójuk feladását.
3. Tarts kapcsolatot!
Egyes kommunikációkutatók szerint az egy beszéd sikerességét maguk a szavak csak 7 százalékban befolyásolják, annál nagyobb szerep jut viszont a testi kommunikációnak és a hangszínnek. Nagyon fontos, hogy mindig a szemébe nézz annak, akivel beszélsz, ha pedig többen is hallgatnak, próbálj mindenkivel szemkontaktust tartani. Ezzel egyrészt őszinte, egyenes ember benyomását kelted, másrészt leolvashatod a hallgatóság reakcióit: elfogadják-e az érveidet, értik-e azt, amiről beszélsz, figyelnek-e. Ha kezeddel nyugodtan és visszafogottan, a beszéd ritmusát követve gesztikulálsz, az segít a szöveg követésében, az ideges kalimpálás és az egyik lábról másikra hintázás azonban elvonja róla a figyelmet.
4. Nem a ruha teszi az embert, de…
Ha előre tudod, hogy nyilvánosan kell felszólalnod például egy értekezleten, igyekezz megjelenésedet is a helyzethez igazítani. Nem biztos, hogy ez a legjobb alkalom, hogy felvedd az új cipőd, hogy aztán majd egész idő alatt csak arra koncentrálj, mennyire szorítja a lábad, ahogy az sem szerencsés, ha gondolataid a körül forognak, hogy nem kenődött-e el beszéd közben a rúzsod. Válassz inkább egy elegáns, de kényelmes ruhát és használj szolid sminket. Külsőddel teszed az első benyomást, de a későbbiekben majd azt szeretnéd, ha nem rád figyelnének, hanem arra, amit mondasz. Ne viselj ezen a napon nagy és feltűnő ékszereket, egyrészt mert ezek is elterelik a figyelmet, másrészt mert nem tudsz majd ellenállni a kísértésnek, hogy izgalmadat ezek babrálásával vezesd le.
 |
 |
 |
 |
 |