Vannak, akik az egyetemi éveik alatt, mások pályakezdőként, megint mások már jó néhány év tapasztalattal a hátuk mögött játszadoznak el a gondolattal, hogy egy idegen országban próbálnak szerencsét. A kaland, a lehetőségek, a megmérettetés csábító, de itthon hagyni mindent és nekivágni az ismeretlennek ijesztő is ugyanakkor. Nem akarunk rábeszélni senkit semmire, de segítünk a filozofálásban, […]
Vannak, akik az egyetemi éveik alatt, mások pályakezdőként, megint mások már jó néhány év tapasztalattal a hátuk mögött játszadoznak el a gondolattal, hogy egy idegen országban próbálnak szerencsét. A kaland, a lehetőségek, a megmérettetés csábító, de itthon hagyni mindent és nekivágni az ismeretlennek ijesztő is ugyanakkor. Nem akarunk rábeszélni senkit semmire, de segítünk a filozofálásban, és felsorakoztatunk néhány szempontot, amit mindenképpen mérlegelned kell, mielőtt eldöntenéd, hol folytatod karriered építgetését.
Vár egy szép, új világ?
Sokan évekig álmodoznak arról, hogy hosszabb vagy rövidebb időre külföldre költöznek, de a végső elhatározást mindig halogatják. Pedig a külföldi munkatapasztalat nem csak az önéletrajzban mutat jól! Megismerni egy egészen más kultúrát és beilleszkedni abba, elfogadni egy számunkra addig ismeretlen mentalitást, és megtalálni a közös hangot az azt képviselő emberekkel: ez nem csak professzionális ismereteinket fejleszti, de jellemünket is csiszolja.
Sokan, akik több ország lakói is voltak már életük során, toleránsabban viselkednek, és a látókörük is szélesebb, hiszen többféle világnézetet is volt alkalmuk elsajátítani. Ezáltal fejlettebb lesz a problémamegoldó-képességük, rugalmasabbá válnak, és nyitottabbak lesznek az új módszerekre.
Szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki itthoni életének anyagi biztonságát a külföldön megkeresett fizetéséből alapozta meg. Való igaz, hogy a kemény munkát a legtöbb országban jobban megfizetik, mint hazánkban, de a pénz nem minden. A külföldön töltött években sokan inkább a kalandot, az ismeretségeket, vagy egészen egyszerűen a bulit keresik. Tény, hogy ez egy olyan tapasztalat, amit még az unokáidnak is mesélni fogsz.
Ha érik benned az elhatározás, és már csak a félelmedet kéne legyőznöd, képzeld el magad, amit nyolcvan évesen visszatekintesz az életedre és a lehetőségeidre: nem bánnád, hogy elszalasztottad?
Nem fenékig tejfel!
Aggodalmaink és félelmeink miatt kihagyni életünk egyik legnagyobb kalandját legalább akkora butaság, mint felkészületlenül és hiú ábrándokat kergetve vágni neki a messzeségnek.
Először is: bárki bármit mond, nyelvismeretre igenis szükség van. Lehet, hogy a munka végzéséhez nem feltétlenül, de ahhoz, hogy ne tudjanak becsapni, ne keveredj bajba, és ha szükséges, bármikor, a lehető legrövidebb időn belül segítséget kaphass és hazautazhass, a minimális nyelvismeret elengedhetetlen.
Az igaz, hogy külföldön jobbak a fizetések, de többnyire a megélhetés is drágább, a pénzt pedig ott sem adják ingyen, hanem nagyon keményen meg kell dolgozni érte. Sok pályakezdő diplomás követi el a hibát, hogy a kaland kedvéért akkor is kiutazik, ha csak olyan munkát kap, ami illeszkedik a végzettségéhez. Ez egy darabig talán nem tűnik nagy problémának, de képzeld el azt a 30 éves mérnököt, aki itthon úgy próbál elhelyezkedni, hogy nincs más tapasztalata, mint a sörcsapolás.
Világot látni csodálatos élmény, de mérlegeld, hogy képes leszel-e élni a helyzet kínálta lehetőségekkel.