Te is szokásaid rabja vagy?

Viselkedésed árulkodik rólad!

A szokások olyan viselkedések, amelyek rendszeresen, időről időre ismétlődnek az életünkben. Ezek egy része tanult (pl. fogmosás), más része automatikus (pl. köhintgetés). A szokásokat megkülönbözteti, hogy a társadalom számára elfogadható, vagy averziót (kellemetlen érzést), esetleg megbélyegzést vált ki – mondja Futaki Lilla pszichológus. Az, hogy egy szokást az emberek többsége elutasít, vagy elfogad, mi ’illik’ és mi nem, a társadalmi közmegegyezésen múlik.

Itthon teljesen természetes, hogy kissé elfordulva orrot fújunk az ebédlőasztalnál, de ha valaki egy hangzatosat böffent, furcsa tekintetek kereszttüzébe kerülhet. Kínában ez pont fordítva van, ahol a böffentés dicséret a szakács felé, étke elismeréseként, az orrfújás viszont rosszallást vált ki. A „rossz”-nak nevezett szokások azok, amelyeket az éppen aktuális környezet megváltoztatandónak ítél, mert bennük félelmet, undort, ellenérzést keltenek (pl. kéz- és nyakropogtatás, szipogás).

Hogyan alakulnak ki a szokások?

Szakértőnk véleménye szerint az emberi szervezetnek stimulációra (ingerlésre) és feszültség-levezetésre is egyaránt szüksége van. A rituálisan időről időre ismételt szokások biztonságérzetet jelentenek, mert ismerősek. Egyes szokások esetében – mint például a körömrágás – szerepet játszik egyfajta megkapaszkodási reflex is, ami már a csecsemőknél is megfigyelhető. A mechanizmus felnőttkorban is hasonló, csak a megkapaszkodás tárgya változik, mivel egy feszültséggel teli helyzetben már nincs jelen a gondozó, akibe kapaszkodni lehetne. Probléma akkor jelentkezik, ha hiányzik egyfajta kontrollfunkció, ami visszaszabályozná ezt a cselekvést.

Életünkben rengeteg stresszes helyzettel találkozunk – mondja szakértőnk -, amelyek hatására gyülemlik a feszültség, így rövidesen valamilyen levezetést találunk magunknak (pl. asztalon dobolás). Ez egy ideig segít a feszültség csökkentésében, de végleg nem oldja meg a problémát, és a feszültség egy idő után ismét növekedni kezd. Ekkor ismétlődhet a cselekvés, és így válik szokás belőle.

A másik ok a stimuláció, unaloműzés, ingerkereső viselkedés. A szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű ingerlésre, van, akinek többre, másoknak kevesebbre. Akinél ez az igény kifejezettebb, annál megjelenik a kockázatkeresés. Ez akkor jelenthet problémát, ha a személy nem tud határt szabni ennek a késztetésnek, és önmagának vagy környezetének kárt okoz.

Meg tudod különböztetni a szokást a függőségtől?

Szakértőnk véleménye szerint a szokás lényege a rendszeresen ismétlődő cselekvés, amely önmagában még nem jelenti, hogy az a cselekvés káros az egyén, vagy mások egészségére. A függőség olyan cselekvés, amely kikerül a személy ellenőrzése alól, és nincs befolyással rá, próbálja ugyan abbahagyni a cselekvést, de nem megy.

Az illető legtöbbször tisztában van vele, hogy viselkedése káros a fizikai vagy lelki egészségére, ám ennek ellenére nem tudja abbahagyni. Ha ez rontja a személy mindennapi életvitelét, akkor beszélünk betegségről. A kényszeres viselkedés a szorongás csökkentésére szolgál. Jellemzője a növekvő feszültség, amelyet a kényszercselekvéssel rövid időre lehet csökkenteni.

Csak tudatosan változtathatsz a rossz szokásokon!

A változtatáshoz először megfontolt, tudatos elhatározásra van szükség, hogy meg akarj szabadulni az adott szokástól. Ez első látásra egyszerűnek tűnik, mégis általában ezt a döntést a legnehezebb meghozni. Ugyanúgy, ahogy az a szokás egyszer kialakult, elméletben van mód arra is, hogy a szokástól megszabadulhass.

Ehhez nagyon fontos, hogy visszaszerezd a szokás felett gyakorolt kontrollt. Ennek része az önismeret is, például annak vizsgálata, hogy mit jelent számodra az a szokás, milyen szükséglet áll a szokás hátterében. Ha ezt megvizsgáltad önmagadban, a szükségletet fedezheted egy másik, helyettesítő szokással, mely környezeted számára, vagy rád nézve nem káros, esetleg pozitív is lehet (pl. körömrágás helyett egy papírt tekergetni). Ha a szokás hátterében a stressz áll, akkor fejleszteni lehet a problémákkal való megküzdés és az önmegnyugtatás képességét.

Szakértőnktől itt kérdezhetsz: futakililla.hu, lilla@futakililla.hu