Korunk népbetegsége A különféle szorongásos panaszok napjainkban a leggyakoribb és az életet sajnos igen negatívan befolyásoló kórképek tartoznak. Hazánkban minden ötödik magyart érintenek, előfordulásuk a nőknél kb. kétszer gyakoribb és az esetek 50%-ában depresszióval is párosulnak. Bizonyos mértékig a szorongás a mindennapi élet része, a szervezet természetes válaszreakciója az őt érő környezeti ingerekre, vagy egy […]
Korunk népbetegsége
A különféle szorongásos panaszok napjainkban a leggyakoribb és az életet sajnos igen negatívan befolyásoló kórképek tartoznak. Hazánkban minden ötödik magyart érintenek, előfordulásuk a nőknél kb. kétszer gyakoribb és az esetek 50%-ában depresszióval is párosulnak. Bizonyos mértékig a szorongás a mindennapi élet része, a szervezet természetes válaszreakciója az őt érő környezeti ingerekre, vagy egy reálisan veszélyes élethelyzetre. Szinte mindenki átélhet egy stresszhelyzetben félelmet vagy izgalmat, a szorongás betegséggé csak abban az esetben fajulhat, ha vagy annak mértéke és/vagy gyakori jelentkezése folytán az illető életvitelére negatívan hat – vélekedik Dr. Rihmer Annamária, pszichiáter. Szorongásnak tehát az indokolatlan, vagy kórosan eltúlzott félelmet hívjuk.
A szorongás szindrómája
A szorongás legenyhébb szinte a „feszültség”, ami egy bizonyos fokig lehet stimulatív és hasznos is, akár a vizsga során, vagy a nyilvánosság előtti szerepléskor. Ezekben a szituációkban egy adott feszültségi szint (facilitáló szorongás) fontos és szükséges, ám ha a szorongás lényeges kiváltó ok vagy élethelyzet nélkül jelentkezik, szorongásos betegségről beszélhetünk.
Ennek legtipikusabb formája a pánikbetegség, ami egy ismételten, előzmények nélkül kialakuló súlyos félelem. Ilyenkor a heves szorongás rohamokban jelentkezik és kb. 15-30 perc alatt elmúlik, a beteg pár napig panaszmentes, majd egy újabb roham következik – ám előfordulhat, hogy már aznap újabb roham sújtja a beteget.
A fóbiás szorongásos állapotok is félelmet jelentenek, amelyek jellegüktől függően irányulhatnak tömegre, zárt terekre, tömegközlekedési eszközökre, mások társaságára, illetve specifikusan egy-egy tárgyra, természeti jelenségre vagy múltbéli élményekkel kapcsolatos eseményekre. Az eltúlzott mértékű, kóros és teljesítményrontó viselkedést pedig „debilizáló” szorongásnak nevezzük – fűzi hozzá szakértőnk.
Irracionális mértékű félelem
A generalizált tünetegyüttes leggyakrabban fiatal felnőtteknél alakul ki, amely súlyosságát és megjelenését tekintve állandó, tartós és enyhe típusú is lehet. A generalizált szorongásos szindrómában szenvedő mindennapjai úgy telnek, hogy állandóan fél valamitől, nyugtalan, ideges, ingerlékeny és gyakran izomfájdalmak, illetve alvási problémák is nyomasztják. A fenti panaszok külső kiváltó okokra (stresszhelyzetre), környezeti tényezőkre is visszavezethetők, sokszor azonban a nélkül alakulnak ki. A stresszkeltő okok gyakran az élet természetes velejárói, így szorongást elsősorban az arra genetikailag hajlamos embereknél vált ki.
A szorongásos betegségek egyik formája kényszerbetegség. Ilyenkor a beteg tudatában van annak, hogy irracionálisan cselekszik, ám mégsem tud ellenállni és akár naponta többször kezet mos, mert fél a fertőzésektől, vagy százszor megnézi, elzárta-e a gázt, mert nem tudja magában lezárni a cselekedetet. Ha a páciensek valamilyen oknál fogva a kényszercselekvéseket nem tudják elvégezni, az komoly feszültség kialakulásához vezet.– tájékoztat Dr. Rihmer Annamária. A kényszerbetegség és a generalizált szorongás két külön betegség, bár mind a kettő a szorongásos kórképek közé tartozik.
Wellness Cafe tipp: Tudtad, hogy szorongásos rohamot a túl sok kávé vagy energiaital fogyasztása is provokálhat?
Ismerd fel időben a tüneteket
A szorongás diverz tünetei annyira tipikusak, hogy azokból gyorsan és egyszerűen felállítható a pontos szakorvosi diagnózis. Vegetatív jellemzői a hideg-meleg hőhullámok, a szájszárazság, a heves szívdobogás, az izzadás, a remegés, a légzés szaporasága, a légszomj, a szaporább pislogás, illetve az enyhe vérnyomás emelkedés vagy a hasmenés.
A szorongás pszichés szempontból mínusz- és plusztünetekkel járhat együtt. Előbbinél a beteg érzelmi világa beszűkül, arcmimikája visszafogott, hangja elhalkul. A plusztünetek közé sorolható az erőltetett jókedv, a túlzott közlési kényszer, és a félelmek, kényszeres gondolatok eltitkolása.
A betegség jól kezelhető
A szorongásos betegségek gyógyszeres terápiával és pszichoterápiával (pl. magatartásterápia) is kezelhetőek, ám a módszer mindig egyénre szabott és függ attól, hogy milyen típusú szorongásról van szó. A beteg gyógyulásában nagyon fontos a környezet, a család támogatása, ám kiegészítő segítséget nyújthatnak a különféle önismereti, pszichodrámás workshopok is, ahol a beteg jobban megfigyelheti önmagát és megértheti viselkedésének okát. Szakértőnk tapasztalatai szerint, mint a legtöbb pszichiátriai betegség esetében a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés kombinációja adhatja a legjobb eredményt.
Keresd a belső megnyugvást
Ha feszített a munkatempód, túlhajtod magad, az állandósult készenléti állapotra szervezeted előbb-utóbb valódi stresszel felel. Ezért a pörgős életvitelt nagyon fontos olyan harmonizáló tevékenységekkel kompenzálnod, amelyek a szervezet energetikai rendszerét új erőkkel töltik fel. Sportolj rendszeresen, vagy ha nincs időd leugrani az edzőteremben, sétálj naponta fél órát a közeli parkban vagy erdőben. A negatív gondolatok helyett igyekezz pozitív dolgokra összpontosítani, legyél tisztában valós határaiddal, és soha ne vállalj többet, mint amennyit elbírsz. Amennyiben úgy érzed, hogy nem tudsz egyedül megbirkózni a problémáddal, fordulj bátran szakemberhez.
WellnessCafe-tipp: Stressztűrő képességedet fokozhatod olvasással, relaxálással, meditációval, ám olykor az is elegendő, ha „kikapcsolt” üzemmódra állsz egy jó könyv vagy egy kellemes zene kíséretében.
Szakértőnktől itt kérdezhetsz: www.rihmerdr.hu/
 |
 |
 |
 |
 |