Mégis honnan származik a bioritmus gondolata? Doktor Wilhelm Fliess (1858- 1928) végzett kutatásokat e területen és jutott arra a gondolatra, hogy pusztán a születési dátum ismeretéből mindenki életre szólóan kiszámolhatja magának a testi, szellemi és lelki bioritmusát, hogy aztán a hétköznapi teendőit képes legyen az említett faktorok hullámzásának megfelelően alakítani. Bár elgondolása ma már tudományosan […]
Mégis honnan származik a bioritmus gondolata? Doktor Wilhelm Fliess (1858- 1928) végzett kutatásokat e területen és jutott arra a gondolatra, hogy pusztán a születési dátum ismeretéből mindenki életre szólóan kiszámolhatja magának a testi, szellemi és lelki bioritmusát, hogy aztán a hétköznapi teendőit képes legyen az említett faktorok hullámzásának megfelelően alakítani. Bár elgondolása ma már tudományosan nem állja meg a helyét, a biológia egy részterülete, a kronobiológia vizsgálja az ember biológiai ritmusát, ami viszont nem összetévesztendő a Fliess doktor által felállított bioritmussal!
Test, szellem és lélek: a három alapvető dolog, ami az embert meghatározza. Egyes napokon fizikálisan kitűnő teljesítményre vagyunk képesek, agyilag viszont túlterheltek vagyunk, máskor repesünk a boldogságtól, de inkább otthon ücsörgünk és másnapra halasztjuk a testmozgást. Fliess doktor bioritmus elmélete alapján a testi, szellemi és lelki ciklusaink szabályos hullámvonalakként egymás mellett haladnak ahogy a napok telnek. Néhány nap magas szellemi teljesítőképességet óhatatlanul negatív hullám követ, szerencsére csak átmenetileg. Ugyanígy van ez a lelki élettel és a fizikális teljesítőképességgel. A hullámok más-más “frekvenciájúak”, így néha találkozhatnak a különféle faktorok tetőpontjai, de teljes mélypontra is juthatunk. Szerencsére erre csak igen ritkán kerül sor…
Ma már mindenki tudja, hogy ha egy napon kevésbé jól sikerül teljesítenünk valamely területen és visszagondolunk a rossz teljesítményt megelőző napokra, hetekre esetleg órákra, megtaláljuk a negatív dolgok okait. Példaként lehetne megemlíteni egy vizsgára való felkészülést, amikor az ember néhány nap leforgása alatt próbál meg kapkodva minden anyagot a fejébe tömni, aztán a teljesítés pillanatában “összeomlik a rendszer”. Mégjobb példa, ha edzés előtt túl későn eszünk, nem megfelelő táplálékot fogyasztunk, mozgás közben rosszul lehetünk, esetleg nem bírjuk el az adott edzésterhelést, amivel máskor könnyűszerrel megbírkóztunk…
Aki komoly képet szeretne kapni teljesítőképessége csúcsairól, annak a múlt századi bioritmus helyett a kronobiológa tanulmányozását ajánljuk figyelmébe.
Cikkünk szerzője a Fitnet alapító főszerkesztője.
 |
 |
 |
 |
 |