A kutatók 3500 ember légzésfunkcióját vizsgálták meg, és kérdezték jelenlegi és jellemző dohányzási szokásaik felől. Azok közül, akik nem cigarettáztak, hanem pipáztak vagy szivaroztak, kétszer annyinak volt valamilyen légúti betegsége, mint a nemdohányzók közül. Egyedül a nikotinlebomlás során keletkező kotinin értéke bizonyult a cigarettázóknál mértnél alacsonyabbnak, a nemdohányzókénál persze magasabbnak. A kutatók ezt a nikotinbevitel […]
A kutatók 3500 ember légzésfunkcióját vizsgálták meg, és kérdezték jelenlegi és jellemző dohányzási szokásaik felől. Azok közül, akik nem cigarettáztak, hanem pipáztak vagy szivaroztak, kétszer annyinak volt valamilyen légúti betegsége, mint a nemdohányzók közül.
Egyedül a nikotinlebomlás során keletkező kotinin értéke bizonyult a cigarettázóknál mértnél alacsonyabbnak, a nemdohányzókénál persze magasabbnak. A kutatók ezt a nikotinbevitel eltérő formájára vezették vissza, a káros összetevők szerintük azonban ugyanúgy hatnak a tüdőre mindhárom dohányzási típus esetében.
A szivar és a cigaretta égéstermékeinek lebomlása nem különbözik. A dohány mindenképp mérgező vegyületekre bomlik szét, például szén-monoxidra. Az egyetlen különbség, hogy a szivarfüst kevésbé mélyre kerül a tüdőben – magyarázta Irmgard Homeier, az osztrák Orvosok a dohányzás okozta károk ellen kezdeményezés főtitkára a Der Standard című lapnak. A szájüreg, a szájfenék vagy a gége megbetegedéseit ez azonban nem akadályozza meg, ahogyan azt sem, hogy az ultra finom porszemcsék lejussanak a tüdőbe.
Forrás: MTI