Az egészség drága: vigyázz rá!

Kulcskérdés a mozgás és táplálkozás

A mozgásszegény életvitel és a testzsír-felesleg által okozott krónikus betegségek anyagi terhe nagy a személy és az országok számára is. Az biztos, hogy a világ bármely részében olcsóbb a megelőzés a testmozgás és az egészséges étkezés terjesztésével, mint a gyógyszeres ellátás. Az Amerikai Egyesült Államokban például a betegséggel, elhízással küzdők a 21-65 éves népesség 6–9%-át tették ki 1996 és 2004 között – az összes egészségügyi kiadásuk fejenként 10508 dollár, míg az egészségeseké 2256 volt.

A cukorbetegség nem olcsó mulatság

Az Amerikai Diabetes Társaság 17,5 millió cukorbeteget és 174 milliárd dollár költséget számolt a 2000-es években. A direkt költségeknél azonban még magasabbak az indirekt költségek, például a munkakiesésből származó bevételkiesés.

A cukorbetegségből fakadó problémák egyik lehetséges megoldása a mozgás. Egy prevenciós program keretében 3234, átlagosan 51 éves, 34-es BMI indexű személyt vizsgáltak, akik véletlenszerű besorolás alapján kaptak placebót vagy gyógyszert, illetve kerültek az „életmódcsoportba”. Az utóbbiban a cél a legalább 7 százaléknyi súlycsökkenés és a heti legalább 150 percnyi fizikai aktivitás volt. A személyeket 2,8 éven át követték. Az eredmények és a költségek elemzése azt mutatta, hogy a placeboval kezelt betegek kezelése több pénzbe került, mint az életmód-beavatkozáson részt vetteké. Az életmódváltás, és a megelőzés elterjesztése tehát csökkentheti a cukorbetegség előfordulását, illetve segítheti annak kezelését.

Az elhízás is viszi a pénzt

A diabétesz kialakulásában komoly rizikófaktor az elhízás. Az ezzel foglalkozó kutatók arra az eredményre jutottak, hogy közösségi életmódjavítással, és persze anyagi ráfordítással meg lehet előzni a cukorbetegség kialakulását. Ennek költségei még mindig kevesebbe kerülnek, mint a már elhízott személyek egészségügyi ellátása, illetve az intenzív életmód-változtatás alkalmazása.

A túlsúly önmagában nagyon nyomós rizikótényező az érelváltozások, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és egyes mozgásszervi betegségek jelentkezésére. Ha súlyfelesleg nem volna, a fenti krónikus betegségek és az ehhez kapcsolódó költségek is jóval kisebb arányban jelentkeznének.

Helytelen életmód – gyengébb teljesítmény

A kutatások szerint a 27 feletti BMI-jű személyek teljesítménye lényegesen rosszabb, az aktivitásukban akadályozottaknak mind a fizikai, mind a mentális teljesítményük gyenge, rosszabb életminőséget jelezve. Ez hatással van a munkájukra is, így a munkáltatóknak érdemes elgondolkodniuk a lehetséges megoldásokon. Jó ötlet a munkáltató által támogatott sportolás, az egészségügyi szűrések, vagy a személyre szabott életmódtanácsok – melyek segítségével növelhető a dolgozók hatékonysága és lojalitása is.

Prevenció: életmódváltás

A legtöbb ajánlás az életvitel-változtatást helyezi első helyre a krónikus betegségek megelőzése és kezelése terén, ám a feladat kivitelezése nem könnyű. Az életmód- és a viselkedés megváltoztatására irányuló törekvések, a tanácsadás a háziorvos és az alapellátók részéről viszonylag olcsónak, és hatékonynak számítanak. Szintén hatékonyak a testmozgásprogramok, a közösségben indított kampányok – ezek mind megérik a rájuk fordított költségeket.

Az egészségesebb életmódra áttérés, a kellő mértékű rendszeres testmozgás vitathatatlan előnyökkel jár a krónikus betegségek megelőzése, és a rehabilitáció terén. A cél az, hogy minél több embert, főleg a nagy kockázattal élőket rávegyünk a heti legalább ötször félórás lihegtető, közepes intenzitású, állóképességi jellegű testmozgásra, valamint az erő és izomtömeg megtartását célzó gyakorlatok és az ízületi mozgásterjedelem megőrzését szolgáló nyújtások és gimnasztika végzésére.

Forrás: Oxygenmedical