Nem a hideg levegő a hibás, és nem is „csak beképzeled”. Ha gyakran fázol akkor is, amikor másoknak melegük van, annak komoly oka lehet.
Sokan legyintenek rá: „én ilyen fázós típus vagyok”. Pedig az állandó fázékonyság – főleg nyugalmi állapotban – nem személyiségjegy, hanem a szervezet finom figyelmeztetése. A test hőháztartása szoros összefüggésben áll az anyagcserével, a hormonrendszerrel és az idegrendszer működésével.
Az egyik leggyakoribb ok a lassult anyagcsere. Amikor a szervezet nem termel elegendő energiát, kevesebb hőt is állít elő. Ez gyakran összefügghet pajzsmirigy-alulműködéssel, de enyhébb formában stressz, alváshiány vagy tartós kalóriamegvonás is kiválthatja. A test ilyenkor „energiatakarékos üzemmódba” kapcsol.
A krónikus stressz szintén kulcsszereplő. Tartós feszültség hatására a vérkeringés a létfontosságú szervek felé irányul, miközben a végtagok – kéz, láb – hűvösebbé válhatnak. Ez nem véletlen: a szervezet túlélésre optimalizál, nem komfortérzetre.
Meglepő módon a nem megfelelő táplálkozás is fázékonyságot okozhat. A túl kevés fehérje, vas vagy egészséges zsír hiánya rontja a hőtermelést. A gyakori „gyors megoldások”, mint a kávé vagy az energiaital, csak rövid távon segítenek, hosszú távon tovább terhelik az idegrendszert.
A fázékonyság emellett nőknél hormonális változásokkal is összefügghet, különösen menstruáció előtt vagy változókor idején. Ilyenkor a test érzékenyebben reagál a külső és belső ingerekre.
A legfontosabb üzenet: ha a tested rendszeresen „hideg jelzést” ad, érdemes odafigyelni rá. Nem megszokni kell, hanem megérteni. A hőérzet nem csupán komfort kérdése – hanem az egészségi állapot egyik finom, de őszinte mutatója.
 |
 |
 |
 |
 |