De ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy ez nem más, mint a „hasonló szenvedés” tana, azaz a hasonszenvi gyógymód, vagyis a homeopátia! Homoios – hasonló és Pathein – szenvedni Ennek a két görög szónak az együtteséből keletkezett a homeopátia kifejezés, és ebből ered régi magyar neve is a gyógymódnak, a hasonszenvészet. Mi is ez tulajdonképpen? A […]
De ha jobban megnézzük, rájövünk, hogy ez nem más, mint a „hasonló szenvedés” tana, azaz a hasonszenvi gyógymód, vagyis a homeopátia!
Homoios – hasonló és Pathein – szenvedni
Ennek a két görög szónak az együtteséből keletkezett a homeopátia kifejezés, és ebből ered régi magyar neve is a gyógymódnak, a hasonszenvészet.
Mi is ez tulajdonképpen?
A hasonlóság (simile) elvén működő terápia, mely a szervezetben meglévő, de valamilyen okból gátolt öngyógyító mechanizmust megfelelő irányba tereli, annak működését stimulálja.
Hasonlóság elve? Mi hasonlít mihez?
Mondok egy egyszerű példát, máris érthető lesz. Hagymát pucolunk, csípi a szemünket. Szemünk könnybe lábad, könnyünk csordul, orrunk is elkezd folyni. Mi azonban felkészültek vagyunk, elővesszük a szekrényből a vöröshagymából készült homeopátiás gyógyszerünket, elszopogatunk belőle pár szemet, és tüneteinket elfújták, volt-nincs. Ha azonban nincsenek ilyen tüneteink, és elkezdjük szedni tartósan a fent említett gyógyszert, egy idő után megjelennek ezek a tünetek. Tehát akkor gyógyít a homeopátiás szer, ha betegségünk tünetei hasonlítanak a gyógyszer által egészséges betegen kiváltott tünetekre.
Persze tudom, a hagymapucolással kiváltott hirtelen elérzékenyülés nem betegség, de az ugyanilyen tünetekkel jelentkező allergiás szénanátha már igen. Ezért jó rá szintén ez a szer, az Allium cepa.
Miért emelem ki a hasonlóságot? Azért, mert ez élesen elkülöníti a nyugati orvoslástól, mely az ellentétesség (contraria) elvén működik. Fájdalomra fájdalomcsillapítót, görcsre görcsoldót, lázra lázcsillapítót ad.
Miben különbözik még?
Az embert nézi, a maga egészében, nem szakosodik területekre. A testi-fizikai tünetek mellett a lelki-mentális kép éppolyan fontos, sőt a környezet és annak hatásai is.
Csak akkor tekinti gyógyultnak a beteget, ha testi bajai megszűntek, lelki, szellemi és energetikai szinten egyaránt jól van. A nyugati orvoslás egy konkrét problémára koncentrál, meggyógyult, mert ekcémája elmúlt. Igaz, lett helyette asztmája a bőrtünet elnyomása miatt, a szteroid kezelésnek mellékhatása, ez utóbbi miatt depressziója, stb.
A beteget gyógyítja, nem a tüneteket. A tünet szervezetünk jelzése, hogy valami nincs rendben. Mint a hibajelző lámpa autónk műszerfalán. Mit szólnánk, ha elvinnénk autónkat a szerelőhöz, hogy nézze, kigyulladt a hibajelző lámpa. Ő meg készségesen benyúlna, kicsavarná a kis égőt, és dolgát jól végezvén visszaadná az autót, hogy kész, megjavította, már nem ég, megnyugodhatunk. Biztos vagyok benne, hogy felháborodnánk. Miért hagyjuk mindezt, ha saját testünkről van szó? A tünetek elnyomása átmeneti jóllétet hozhat ugyan, de hosszú távon a betegség elmélyülését okozza.
A gyógyszer választása a beteg testi-lelki összképe és a benne kifejlődött betegség egyedisége alapján történik. Személyre szól, nem betegségre. Lehet, hogy az én torokfájdalmamat a Belladonna gyógyítja, míg tiédet az Apis. De az is lehet, hogy nagymama akut ízületi gyulladásán ugyanaz a Bryonia segít, amit szoptató lánya szed emlőgyulladásra.
Arra törekszik, hogy egyszerre csak egy szert adjon a legkisebb hatásos adagban.
Mondd, Te mit választanál?
Folytatjuk!
 |
 |
 |
 |
 |