A karácsonyi időszak egyik legmeghatározóbb íze Magyarországon kétségkívül a hal. Legyen szó a klasszikus bajai vagy szegedi halászlé-ről, a rántott pontyról, vagy épp a sült harcsáról, a halételek év végén szinte minden családi asztalon megjelennek.
Az idei ünnepen sokan kénytelenek lesznek lemondani erről a hagyományról, mert a hal ára drasztikusan megemelkedett, és könnyen luxuscikké válhat a magyar háztartások számára.
Az elmúlt hónapokban a haltermékek ára átlagosan 25–35 százalékkal nőtt, de egyes fajták esetében a drágulás eléri az 50 százalékot is. A ponty – amely a karácsonyi halászlé alapja – például jóval 3000 forint felett mozog kilónként, míg a harcsa, a süllő vagy a pisztráng ára sok helyen már a 6000–8000 forintos határt is átlépi. A halastavakat üzemeltető gazdák szerint a drágulás oka összetett: a takarmány, az energia és az üzemanyag költségei jelentősen emelkedtek, ráadásul az aszályos időszakok is megnehezítették a tenyésztést.
A magyar halfogyasztás hagyományosan alacsony: évente fejenként mindössze 6–7 kilogramm halat eszünk, míg az uniós átlag ennek több mint háromszorosa. Az ünnepi időszak tehát kiemelt jelentőségű a hazai halgazdaságok számára, hiszen ilyenkor adják el termékeik nagy részét. Ha azonban a fogyasztók kénytelenek más, olcsóbb húsfélék – például csirke vagy sertés – felé fordulni, az hosszabb távon veszélybe sodorhatja a hazai halászati ágazatot is.
A hal árának növekedése mellett az importtermékek dömpingje is nyomást gyakorol a piacra. Lengyelországból, Vietnámból és Norvégiából is egyre több fagyasztott hal érkezik, amelyek bár olcsóbbak, minőségük és ízviláguk gyakran elmarad a friss, hazai halétól.
Sok család ezért idén kompromisszumot keres: kisebb mennyiségben vásárol halat, vagy csak egyetlen fogásban jelenik meg az ünnepi menüben. A halászlé mellé már nem jut rántott hal, vagy épp a ponty helyett olcsóbb tengeri halfilét választanak. Bár a hagyomány tovább él, egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar karácsony ikonikus étele – a hal – lassan valóban luxuscikké válik.

