Egy nemzetközi kutatás szerint 2050-re a világ népességének közel fele rövidlátó lehet, és a probléma már a gyerekeket is egyre nagyobb arányban érinti.
A szemész szakorvosok szerint azonban vannak olyan hétköznapi szokások, amelyekkel csökkenthető a rövidlátás kialakulásának esélye, illetve lassítható a romlása.
Egyre több gyerek és fiatal visel szemüveget, és a szakemberek szerint ez nem pusztán véletlen. A rövidlátás, vagyis a miópia világszerte komoly népegészségügyi problémává válhat a következő évtizedekben.
Az Ophthalmology szakfolyóiratban megjelent nemzetközi kutatás előrejelzése szerint 2050-re a világ lakosságának 49,8 százaléka lehet rövidlátó. Ez mintegy 4,8 milliárd embert jelentene.
A rövidlátás során a közeli tárgyakat általában élesen látjuk, a távolabbiak azonban elmosódnak. Ennek hátterében gyakran a szemgolyó megnyúlása áll, amely miatt a fény nem pontosan a retinára fókuszál.
A probléma nem csupán annyi, hogy valakinek szemüvegre van szüksége. A nagyfokú rövidlátás növelheti több súlyos szembetegség, például a retinaleválás, a zöld hályog és bizonyos ideghártya-elváltozások kockázatát.
A szemész szakorvos szerint a szabadban töltött idő kulcsfontosságú
A rövidlátás kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyik legfontosabb befolyásolható tényező az, hogy mennyi időt töltenek a gyerekek természetes fényben.
Dr. Noha Ekdawi gyermekszemész, az Amerikai Szemészeti Akadémia (American Academy of Ophthalmology) szakmai tájékoztatójában megszólaló szakorvos minden gyermek páciensének azt javasolja, hogy töltsön több időt a szabadban.
A szemész szerint érdemes naponta legalább egy-két órát kint tartózkodni. A természetes nappali fény ugyanis segíthet csökkenteni a rövidlátás kialakulásának kockázatát.
Ez nem feltétlenül jelent sportolást: egy séta, játszótéri program vagy szabadtéri játék is hasznos lehet. A lényeg a rendszeres kinti időtöltés, természetesen megfelelő fényvédelemmel és anélkül, hogy közvetlenül a napba néznénk.
A túl sok közeli munka is szerepet játszhat
A telefonok, tabletek és számítógépek használata gyakran együtt jár azzal, hogy hosszú időn keresztül nagyon közeli tárgyakra fókuszálunk.
A szakemberek szerint a tartós közeli munka összefügghet a rövidlátás kialakulásával és romlásával. Nem kizárólag a képernyők jelenthetnek terhelést, hanem a hosszú ideig tartó olvasás vagy más közeli tevékenységek is.
Érdemes ezért rendszeresen megszakítani a képernyőhasználatot. A sokat emlegetett 20–20–20 szabály szerint húszpercenként legalább húsz másodpercig nézzünk egy körülbelül hat méterre lévő tárgyra.
Ez elsősorban a szemfáradtság csökkentésében segíthet; önmagában nem bizonyított módszer a rövidlátás megelőzésére.
Nem minden rövidlátás előzhető meg, de a romlás lassítható
A genetikai hajlamot nem lehet kiküszöbölni. Ha az egyik vagy mindkét szülő rövidlátó, a gyermeknél is nagyobb lehet a kialakulás kockázata.
A megelőzés mellett ezért a rendszeres szemészeti ellenőrzés is fontos. Ha egy gyermek hunyorogva nézi a táblát, túl közel hajol a könyvhöz, vagy gyakran panaszkodik homályos távoli látásra, érdemes szemész szakorvoshoz fordulni.
A már kialakult rövidlátás romlásának lassítására ma már speciális optikai megoldások és bizonyos esetekben orvos által előírt kezelések is rendelkezésre állnak. Ezek kiválasztása mindig egyéni szemészeti vizsgálatot igényel.
A British Journal of Ophthalmology folyóiratban közzétett, 276 tanulmányt feldolgozó elemzés szerint 2050-re több mint 740 millió gyermek és serdülő lehet rövidlátó világszerte.
A szakemberek üzenete ezért egyértelmű: a szem egészségével már gyerekkorban érdemes foglalkozni. A rendszeres szabadtéri programok, a közeli munka megszakítása és az időben elvégzett szemészeti vizsgálatok hosszú távon is sokat számíthatnak.
 |
 |
 |
 |
 |