A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai Susanna Larsson vezetésével 34670, 39 és 73 év közötti nő egészségi állapotát követték nyomon 1997-től kezdődően. A tíz évig tartó követéses vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnek sem volt kardiovaszkuláris problémája. A felmérés elemzésénél tíz csoportba osztották a nőket aszerint, hogy mennyi vörös húst fogyasztottak. A felső tizedbe azok a nők tartoztak, […]
A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai Susanna Larsson vezetésével 34670, 39 és 73 év közötti nő egészségi állapotát követték nyomon 1997-től kezdődően.
A tíz évig tartó követéses vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnek sem volt kardiovaszkuláris problémája. A felmérés elemzésénél tíz csoportba osztották a nőket aszerint, hogy mennyi vörös húst fogyasztottak. A felső tizedbe azok a nők tartoztak, akik napi 102 grammnál több vörös húst ettek. Az adatok értékelésénél kiderült, hogy ebben a csoportban átlagosan 42 százalékkal magasabb volt a vérrögök képződése miatt bekövetkezett szélütés aránya, mint abban a csoportban, amelyben napi 25 grammnál kevesebb vörös húst fogyasztottak.
A követés időtartama alatt összesen 1680 nőt ért szélütés, ez a vizsgálatba bevontak 4 százaléka. Vérrög miatti érelzáródás – agyi infarktus – okozta az összes szélütés 78 százalékát a tanulmányban.
A legtöbb, legalább napi 41 gramm feldolgozott húsfélét fogyasztó nők körében 24 százalékkal volt magasabb az agyi infarktus aránya, mint a legkevesebbet, napi 12,1 gramm alatti mennyiséget evők között.
Az összehasonlításnál az is kiderült, hogy a vörös hús nagyobb mértékű fogyasztása növelte a szélütés kockázatát a nem dohányzóknál, ám nem emelte a dohányosoknál, növelte a kockázatot a nem diabéteszes nőknél, de nem emelte a cukorbetegeknél meglévő rizikót. Az egyébként nem dohányzó, nem diabéteszes nők körében a sok (napi 102 gramm fölötti) vörös hús fogyasztása 68 százalékkal növelte a szélütés kockázatát.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |