Hogyan hatnak a vitaminok az immunrendszerre?

Immunrendszerünknek nap mint nap kihívásokkal kell szembenéznie, ami nagyrészt a napjainkra jellemző rohanó és hektikus életvitelből ered. Ilyen gyengítően ható tényezők például a stressz, a kórokozó mikroorganizmusok, vagy az intenzív fizikai aktivitás. Ezért fontos, hogy kellő figyelmet szenteljünk védekező rendszerünk megfelelő működésére, hiszen könnyen sérülékennyé válhat.

Az alapvető higiéniai követelmények betartásán túl az egészséges táplálkozás és életvitel mind kulcsfontosságú tényező az egészség megőrzésében. Ezt tükrözi az a jól ismert mondás is, mely a helyes táplálkozás fontosságára mutat rá: „Az vagy, amit megeszel”.

Megfelelő étrenddel energiát és tápanyagokat biztosítunk szervezetünk számára – mindemellett védekező-mechanizmusainkat is erősíthetjük. Az elfogyasztott táplálék összetevői beépülnek sejtjeinkbe, szöveteinkbe, nagyban meghatározva egészségi állapotunkat. A vitaminoknak  különösen fontos szerepük van, melyeket viszont szervezetünk nem képes előállítani, ezért létfontosságú a rendszeres utánpótlásuk.
Többek között ilyen három fontos vitamin, a B6-, a D-, illetve a C-vitamin:

A B6-vitamin fontos szerepet játszik a szervezetünket felépítő fehérjék képzésében és átalakításában. A B6-vitamin nélkülözhetetlen az izomszövet energiaellátásához, az idegrendszer megfelelő működéséhez és a bőr épségének biztosításához.
Hiánya az immunrendszer működésének gyengülésével járhat, továbbá érelmeszesedés, hajhullás, bőrgyulladás, idegrendszeri panaszok, levertség és vérszegénység is kialakulhat, amennyiben nem fogyasztunk belőle eleget. A B6-vitamin leginkább fehérjéhez kapcsolódva fordul elő táplálékunkban. Különféle tejtermékek, hús, máj, zöldségfélék, illetve egyes halfajták fogyasztásával fedezhetjük a szervezet napi szükségletét.

A D-vitamint kulcsfontosságú lehet a csontképződés folyamatában, segíti a kalcium és a foszfor felszívódását és csontokba való beépülését. Mindezen túl hozzájárul az immunrendszer hatékony működéséhez. Hiányát az elégtelen, vagy vegetáriánus táplálkozás mellett a napfény hiánya, illetve egyes vese- és májbetegségek is kiválthatják. A D-vitamin természetes forrásai többek között a tej és tejtermékek, a tőkehal-májolaj, a máj illetve a tojás.

A C-vitamin, más néven aszkorbinsav felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez kötődik. Számos pozitív hatása ismert, többek között erősítheti az immunműködést, fokozhatja a szervezet ellenálló képességét a fertőző és a meghűléses betegségekkel szemben. E mellett fontos szerepet játszik a csont-, kötőszövet- és porcképzésben, elősegíti a sebgyógyulást és a szövetek regenerációját, valamint a vérképződést is.
A C-vitamin hiányában könnyebben kaphatunk el fertőzéseket, valamint növekedhet a meghűléses megbetegedések gyakorisága is.

A szervezetünk ebből a vitaminból nagyobb mennyiséget igényel, a javasolt minimális napi bevitele 80 mg . A Magyar Élelmiszer Biztonsági Hivatal nemrégiben publikált, 2009-ben készített dietetikus felmérése szerint a felnőtt lakosság C-vitamin bevitele nem elégséges, az egészséges felnőttek közel 40%-a nem fogyaszt elegendő C-vitamint.

A legjobb C-vitamin forrásként a citrusfélék, a friss zöldségek vagy gyümölcsök szolgálnak. Amennyiben célzottan szeretnénk növelni C-vitamin bevitelünket, a szokásos citrusféléken kívül úgynevezett „powerfruitokkal”, azaz „szupergyümölcsökkel” is megtehetjük ezt. Ez a kifejezés azon gyümölcsök gyűjtőneve, melyek kiemelkedően magas vitamin és/vagy antioxidáns-tartalommal rendelkeznek.

Forrás: Well PR Ügynökség